
Fotó: A szerző felvétele
2009. május 07., 10:202009. május 07., 10:20
„Mint mondja, őt (Ádám Gyulát) az arcok elkísérik” – magyarázta a kiállítás címét Ferencz Angéla, majd hozzátette: büszkék arra, hogy ilyen jelentős művész alkot körükben. A képek többségében valóban az arc a főszereplő: főként a falusi miliő emberének arcai sorakoznak a tárlaton. Ferencz Angéla szerint a szerző sokat tud a képalanyokról, számos helyre többször visszatér újabb képeket készíteni, de mégsem kutató, hanem művész.
„Ismeri az arcokat, ezek a hosszú exponálással beleégnek emlékezetébe, neveiken szólítja őket” – mondta Ferencz Angéla. Jellegzetes és visszatérő eleme Ádám Gyula művészetének a kép a képben technika, melyen az idős alany fiatalkori portréját tartja kezében, így ezekben a képekben „kétszeresen áll meg az idő”.
Ugyanakkor az is jellemző rá, hogy képeinek nem ad címet. „Ádám Gyula szerint a képnek két eleme van: a studium, ami valamire figyelést, ráismerést jelent és a punctum, ami egy kis sérülés, pontszúrás, amit a kép befogadása, megértése okoz” – magyarázta a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatónője.
Ádám Gyula képeinek ismertetése után Péter Boglárka kulturális szaktanácsadó mutatta be néhány szóban a Hargita Megyei Kulturális Központ kiadványait: tíz fényképalbumot és egy képeslapgyűjteményt. A tíz fényképalbum közül hat egy-egy fotótábor anyagából állt össze. Amint azt Péter Boglárka elmondta, a táborok keretében profi és kezdő fotósok szállnak ki egy-egy településre, és egy héten át rögzítik ennek hétköznapjait fényképeiken.
Ezek nem csak a fotózás iránt érdeklődők, de a néprajzkutatók számára is jelentős munkák, hiszen sok településen készültek fotók népművészeti tárgyakról, népi hagyományokról, mondta. A maradék négy fotóalbum egyéni munka, köztük Ádám Gyula szintén az Arcpoétika címet viselő könyve, amely csaknem száz fényképet és kísérőszöveget tartalmaz. Ádám Gyula csak annyit tett hozzá az elhangzottakhoz, hogy sohasem néprajzfotós akart lenni, csak egyszerűen jó fotós.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.