
Fotó: A szerző felvétele
2009. május 07., 10:202009. május 07., 10:20
„Mint mondja, őt (Ádám Gyulát) az arcok elkísérik” – magyarázta a kiállítás címét Ferencz Angéla, majd hozzátette: büszkék arra, hogy ilyen jelentős művész alkot körükben. A képek többségében valóban az arc a főszereplő: főként a falusi miliő emberének arcai sorakoznak a tárlaton. Ferencz Angéla szerint a szerző sokat tud a képalanyokról, számos helyre többször visszatér újabb képeket készíteni, de mégsem kutató, hanem művész.
„Ismeri az arcokat, ezek a hosszú exponálással beleégnek emlékezetébe, neveiken szólítja őket” – mondta Ferencz Angéla. Jellegzetes és visszatérő eleme Ádám Gyula művészetének a kép a képben technika, melyen az idős alany fiatalkori portréját tartja kezében, így ezekben a képekben „kétszeresen áll meg az idő”.
Ugyanakkor az is jellemző rá, hogy képeinek nem ad címet. „Ádám Gyula szerint a képnek két eleme van: a studium, ami valamire figyelést, ráismerést jelent és a punctum, ami egy kis sérülés, pontszúrás, amit a kép befogadása, megértése okoz” – magyarázta a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatónője.
Ádám Gyula képeinek ismertetése után Péter Boglárka kulturális szaktanácsadó mutatta be néhány szóban a Hargita Megyei Kulturális Központ kiadványait: tíz fényképalbumot és egy képeslapgyűjteményt. A tíz fényképalbum közül hat egy-egy fotótábor anyagából állt össze. Amint azt Péter Boglárka elmondta, a táborok keretében profi és kezdő fotósok szállnak ki egy-egy településre, és egy héten át rögzítik ennek hétköznapjait fényképeiken.
Ezek nem csak a fotózás iránt érdeklődők, de a néprajzkutatók számára is jelentős munkák, hiszen sok településen készültek fotók népművészeti tárgyakról, népi hagyományokról, mondta. A maradék négy fotóalbum egyéni munka, köztük Ádám Gyula szintén az Arcpoétika címet viselő könyve, amely csaknem száz fényképet és kísérőszöveget tartalmaz. Ádám Gyula csak annyit tett hozzá az elhangzottakhoz, hogy sohasem néprajzfotós akart lenni, csak egyszerűen jó fotós.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.