Fotó: A szerző felvétele
2009. május 07., 10:202009. május 07., 10:20
„Mint mondja, őt (Ádám Gyulát) az arcok elkísérik” – magyarázta a kiállítás címét Ferencz Angéla, majd hozzátette: büszkék arra, hogy ilyen jelentős művész alkot körükben. A képek többségében valóban az arc a főszereplő: főként a falusi miliő emberének arcai sorakoznak a tárlaton. Ferencz Angéla szerint a szerző sokat tud a képalanyokról, számos helyre többször visszatér újabb képeket készíteni, de mégsem kutató, hanem művész.
„Ismeri az arcokat, ezek a hosszú exponálással beleégnek emlékezetébe, neveiken szólítja őket” – mondta Ferencz Angéla. Jellegzetes és visszatérő eleme Ádám Gyula művészetének a kép a képben technika, melyen az idős alany fiatalkori portréját tartja kezében, így ezekben a képekben „kétszeresen áll meg az idő”.
Ugyanakkor az is jellemző rá, hogy képeinek nem ad címet. „Ádám Gyula szerint a képnek két eleme van: a studium, ami valamire figyelést, ráismerést jelent és a punctum, ami egy kis sérülés, pontszúrás, amit a kép befogadása, megértése okoz” – magyarázta a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatónője.
Ádám Gyula képeinek ismertetése után Péter Boglárka kulturális szaktanácsadó mutatta be néhány szóban a Hargita Megyei Kulturális Központ kiadványait: tíz fényképalbumot és egy képeslapgyűjteményt. A tíz fényképalbum közül hat egy-egy fotótábor anyagából állt össze. Amint azt Péter Boglárka elmondta, a táborok keretében profi és kezdő fotósok szállnak ki egy-egy településre, és egy héten át rögzítik ennek hétköznapjait fényképeiken.
Ezek nem csak a fotózás iránt érdeklődők, de a néprajzkutatók számára is jelentős munkák, hiszen sok településen készültek fotók népművészeti tárgyakról, népi hagyományokról, mondta. A maradék négy fotóalbum egyéni munka, köztük Ádám Gyula szintén az Arcpoétika címet viselő könyve, amely csaknem száz fényképet és kísérőszöveget tartalmaz. Ádám Gyula csak annyit tett hozzá az elhangzottakhoz, hogy sohasem néprajzfotós akart lenni, csak egyszerűen jó fotós.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok