
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Elviekben semmi kifogása nincs az ellen, hogy önállósuljon a magyar tagozat – jelentette ki Emanuiel Simion Petran, a kolozsvári Puck Bábszínház igazgatója.
2020. augusztus 18., 19:032020. augusztus 18., 19:03
2020. augusztus 19., 14:062020. augusztus 19., 14:06
Az intézményvezető a Maszol.ro hírportálnak nyilatkozva ugyanakkor elutasította a magyar tagozat képviselői által megfogalmazott vádakat, és fegyelmi eljárást, valamint pert helyezett kilátásba a keddi sajtótájékoztatón megszólaló Vadas Lászlóval és Urmánczi Jenővel szemben.
Az igazgató hozzátette: elviekben semmi kifogása nincs az ellen, hogy önállósuljon a magyar tagozat, de ez nem az ő döntésén múlik. Kijelentette: azért nem írt alá az együttműködési szerződést az Apropó Egyesülettel, mert miközben a pályázat szerint az összeg haszonélvezője a Puck Bábszínház, az egyesület vonakodik felmutatni a támogatási szerződést, amely szerint a pénzt valóban az intézmény kapja meg.
Hasonló szellemben nyilatkozott a Transindexnek Varga Ibolya rendező, a magyar tagozat jelenlegi vezetője. „Mutyiban pályáztak, olyan programokkal, amelyeket ők találtak ki, és amire embereket szerződtettek le anélkül, hogy ezt legalább bejelentették volna a bábszínházban. Nem tudom, hogy ezt milyen alapon tették?” – mondta a hírportálnak.
A Puck Bábszínház magyar tagozata 10 színészt foglalkoztat. A társulat átlagosan havi 10–18 előadást tart Kolozs, Fehér, Beszterce és Szilágy megye magyar gyermekközönsége számára. Urmánczy Jenő szerint a magyar tagozat biztosítja az intézmény bevételeinek mintegy 40 százalékát.
Fotó: Nicu Cherciu
Vadas László színházi rendező, a bábszínház több előadásának létrehozója, a magyar tagozat egykori vezetője a Krónikának arról számolt be, hogy a kolozsvári Puck bábszínház magyar tagozata lassú, szisztematikus sorvasztó folyamatnak az elszenvedője, és úgy vélik, hogy a régóta tartó áldatlan állapot megszüntetését a különválás, egy állami finanszírozású magyar bábszínház jelenti.
Az eseményen Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke is részt vett, aki támogatásáról biztosította a Puck Bábszínház magyar tagozatának önállósodási törekvését.

A kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozata a román vezetésű intézmény szemében csupán olyan, mint egy címke, vagy mint a cápa az akváriumban: fel lehet mutatni, hogy létezik, közben semmi joga nincsen.
A Kolozsvár és magyar határ közötti vasútvonal újabb, a Révi-szorost is magába foglaló Kissebes és Élesd közötti szakaszán is elkezdődtek a villamosítási és felújítási munkálatok.
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
A közel-keleti háború sok román állampolgár nyaralási terveit felborította, a feszült helyzet érintette azok utazását, akik például Izraelbe akartak repülni közvetlenül a konfliktus kitörése után.
A román és az európai bűnüldöző szervek közötti együttműködés az elmúlt években látványosan megerősödött.
Törvénytelen munkálatokat tártak fel a hatóságok egy Hargita megyei természetvédelmi területen, az ügyben feljelentést tettek.
Huszonnégy óráig érvényes, egylejes napijegy bevezetését javasolja Călin Bibarț aradi polgármester a helyi tömegközlekedési vállalat járatain. Ez válasz az üzemanyagárak drágulására, illetve a közösségi közlekedés használatának ösztönzése.
A Maros megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósághoz fordult a rendőrség annak a két dicsőszentmártoni kislánynak az ügyében, akiket az eltűnésük után egy nappal találtak meg.
Előzetes letartóztatásba helyezte az Aradi Bíróság azt a 19 éves Bákó megyei illetőségű fiatalembert, aki miután balesetet okozott, és vérvételre a kórházba kísérték, rátámadt a rendőrre és megpróbálta elvenni a szolgálati fegyverét.
A Maros megyei környezetőrség 45 ezer lejre bírságolta meg Marosludas polgármesteri hivatalát, miután március 24-én tűz ütött ki egy illegális hulladéklerakóban, amelyet 72 órás beavatkozás után sikerült eloltani.
Az Arad megyei Nagylak polgármestere elképzelhetőnek tartaná, hogy közigazgatásilag a magyar határ menti városhoz csatolják a szomszédos Sajtényt és Németpereget, hogy így tegyék költséghatékonyabbá a települések működését.
szóljon hozzá!