
Változatos kulturális programkínálat várta az érdeklődőket a vasárnap zárult Kolozsvári Magyar Napokon a hétvégén: többek közt a könyvbemutatók, kerekasztal-beszélgetések, tárlatmegnyitók és a Szent István-napi hagyományos néptánctalálkozó is megannyi érdeklődőt vonzott.
2015. augusztus 23., 22:132015. augusztus 23., 22:13
Nosztalgia és életöröm a festészetben
Nosztalgia és életöröm a 20. századi magyar festészetben címen nyílt kiállítás a budapesti Abigail-galéria és aukciós ház gyűjteményéből Magyarország főkonzulátusán. Hajdú Kata, a galéria tulajdonosa az MTI-nek elmondta, 20. századi magyarországi, illetve nagybányai és aradi születésű festők képeiből áll a kiállított anyag. Nem volt különösebb vezérelve a válogatásnak, csupán az, hogy a képek közös jellemzője az életöröm és a nosztalgia sugallata.
Hajdú Kata Fényes Adolfnak az 1920-as években festett Zivatar közeledik című képét tartotta a kiállítás legértékesebb festményének. Elmondta a kép védettségét nem rég oldotta fel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Hozzátette, szülővárosából, Nagyszalontáról hozta Kolozsvárra az anyagot, hogy a magyar napok keretében bemutathassa.
Szőcs Géza költő, a miniszterelnök kulturális főtanácsadója a kiállításmegnyitón arról a csodáról beszélt, hogy nincs két egyforma festmény. Még ugyanaz a művész sem tudja kétszer megfesteni ugyanazt, mégis ránézésre meghatározható egy-egy festményről a kor, amelyben készült. A képek változatosságát a természetéhez hasonlította, mint fogalmazott, ugyanabból a termőtalajból diófa és csalán is kinőhet.
Kulturális fővárosok „szurkolói\"
A TIFF-házban gyűltek össze péntek délután a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi képviselők és „szurkolók\" az Európa Kulturális Főváros-ügy témája kapcsán. Kolozsvárt Horváth Anna alpolgármester, Szakáts István és Florin Moroşanu, a Kolozsvár 2021 – Európa Kulturális Fővárosa munkatársai képviselték, Sepsiszentgyörgy részéről pedig Sztakics Éva alpolgármester, valamint a Sepsiszentgyörgy 2021 – Európa Kulturális Főváros részéről Veres-Nagy Tímea és Barta Mónika volt jelen. Hegedüs Csilla volt kulturális miniszterként szólalt fel és kérdezett a képviselőktől, a beszélgetést Anca Simionca csíkszeredai szociológus moderálta.
A telt házas közönség előtt zajlott beszélgetés során többször fényt derült arra, hogy bár mindenki a saját projektjének szurkol, lehetőséget lát versenytársa koncepciójában is. A sepsiszentgyörgyi szervezőket az identitáskeresés koncepciója vezérli, a város Székelyföldet képviseli Csíkszereda, Kézdivásárhely, Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós támogatásával.
A kolozsvári projekt vezérelvéről Florin Moroşanu kifejtette, a civilizáció és nyugatiság jeligéje mentén építik fel a versenyképes pályázatot. Sztakics Éva úgy gondolja, hogy egy városnak abban kell fejlődnie, amiben erős, amihez jól ért. Sepsiszentgyörgy az egyik olyan romániai város, amely a legtöbb pénzt költi a kultúrára, ezért a kezdeményezőknek természetszerűen jött a művészeti irányvonal továbbgondolása. Közvetlen találkozásokat igyekeznek létrehozni az emberek és művészet között, több olyan művészeti projektben gondolkodnak, amelyek utcán, köztereken történnek.
Hegedüs Csilla felvetette, hogy a két város milyen mértékben elégíti majd ki a teljes romániai lakosság igényét, mivel szem előtt kell tartani, hogy a nyertes város nemcsak egy-egy régiót, hanem az egész országot fogja képviselni Európában. Erre válaszként közös egyetértés született: jelen esetben túl kell lépni az anyanyelven és szükségszerű együtt gondolkodni. Szakáts István szerint a projekt feladata a kulturális különbségek konstruktív összekapcsolása. A pályázatokat október elejéig kell benyújtani, a 12 tagú zsűri december 10-éig értékel, majd a végleges eredmény 2016-ban születik meg.
Tizenegy ország néptáncosai
Tizenegy ország, tizenhat nemzeti és regionális kisebbséget képviselő néptáncegyüttes vett részt a 17. Szent István-napi Néptánctalálkozón. A hangulatos rendezvénysorozaton színesebbnél színesebb népviseleteket vonultattak fel. A kedvezőtlen időjárás miatt a csütörtöki népviseleti felvonulás ugyan elmaradt, de aki a New York kávéházban járt, különleges élményben részesült: változatos viseletek, virág- és népi motívumok, gyöngysorok, hímzett kendők és mellények, rámás csizmák látványa fogadta az érdeklődőket.
Mint az elmúlt években, idén is szép számban gyűltek össze a folklór kedvelői a főtéri színpad előtt, hogy láthassák a Németországból, Lengyelországból, Lettországból, Fehéroroszországból, Oroszországból, Ukrajnából , Szlovákiából, Magyarországról, Szerbiából, Horvátországból és Romániából érkező néptáncegyüttesek műsorát. A műsor házigazdája, a kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes egyben huszadik évfordulóját is ünnepelte a mai gála során.
A rendezvénysorozatot a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a SzINT Kulturális Egyesület és a Szarkaláb Néptáncegyüttes szervezte. A találkozó Erdélyben egyre fontosabb identitásmegőrző és kisközösségi önszerveződést gerjesztő szerepet játszik, az erdélyi magyar közösség nemzetközi kulturális kapcsolatépítésének fontos tényezőjévé vált.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!