Klasszikus szobrot állítottak Sepsiszentgyörgy védőszentjének

Az eredeti művet 1373-ban készítette a Kolozsvári testvérpár, Márton és György, ez egyes források szerint Prágában a Hradzsin udvarán áll, mások szerint azonban az az alkotás is csak egy másolat. A szoborról ugyanis eddig is több másolat készült, az egyiket 1904-ben leplezték le Kolozsváron, ma ott áll a Farkas utcai református templom előtt.

A sepsiszentgyörgyi önkormányzat az újabb másolat elkészítésével a budapesti Képzőművészeti Egyetem szobrász tanszékét bízta meg. A szoborállítás pénzügyi részét a Képzőművészek Szövetségének sepsiszentgyörgyi fiókja bonyolította le, a teljes költségvetés 110 ezer lej volt, ebből 50 ezer lejt állt az önkormányzat.

A szombat esti avatón Antal Árpád polgármester elmondta, a klasszikus szoborral régi adósságot törlesztenek a város védőszentje, valamint azon polgárai iránt, akik úgy gondolták, hogy a modern változat mellett a névadó klaszszikus szobrára is szükség van. „Szent György lovag az elmúlt évszázadok során vigyázott erre a városra, hiszen a székelyek egyik kezükkel építették városaikat és falvaikat, a másik kezükkel harcoltak, védték ezeket, és ez ma is így van. A Szent György-szobor kifejezi ezt az állapotot, a harc a sárkánnyal, az a harc, amit a székelyek nap mint nap megvívnak a szülőföldjükért” – szögezte le az elöljáró.

Damokos Csaba képzőművész, a Képzőművészeti Szövetség sepsiszentgyörgyi elnöke hangsúlyozta, a műalkotást úgy helyezték el, hogy a városközpont tervezett, nagyszabású átalakítása során is harmonikusan illeszkedjen a térbe. Vargha Mihály szobrász, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója eközben arról értekezett, hogy valahányszor Kolozsváron jár, megnézi a monumentális Mátyás-szobrot és a Szent György-szobor másolatát, ezekből képzőművészként és erdélyi magyarként is erőt merít.

„Nem fontos, hogy került az eredeti alkotás Prágába, az a fontos, hogy a másolata ott van Kolozsváron és most már Sepsiszentgyörgyön is” – szögezte le Vargha, aki emlékeztetett, hogy 1373, a szobor elkészítésének éve mérföldkő a világ művészettörténetében, hiszen  ezt megelőzően 1200 évvel korábban öntöttek még lovas bronzszobrot a rómaiak, Marcus Aurelius Firenzében levő szobrát, amelyet a keresztyének azért nem romboltak le, mert sokáig azt hitték Szent Konstantin császár szobra.

A múzeumigazgató azt kívánta a sepsiszentgyörgyieknek, hogy a szobor ugyanolyan energiával töltse fel őket, mint a képzőművészeket. Az eseményen egyébként  Lestyán Goda János, a budapesti Képzőművészeti Egyetem szobrász tanszékének tanára vetített képes előadásban ismertette a szobor kivitelezésének mozzanatait, mint mondta, „a kilenc hónapos megpróbáltatásaikat és gyönyörűségeiket”.

„Fantasztikus, milyen tudással rendelkeztek a Kolozsvári testvérek, akik 700 évvel ezelőtt egy darabból öntötték meg az alkotást” – ecsetelte Lestyán Goda János. Ugyanakkor azt is megtudhatták az egybegyűltek, hogy a budapesti művészek 54 darabból állították össze, majd cizellálták a másolatot, még az apró kösönytyűket is külön öntötték meg.

A város főtéren álló alkotást Antal Árpád polgármester és Lestyán Goda János leplezte le, előtte és utána is a Vox Humana kamarakórus énekelt. Ugyancsak szombaton a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatták be, az 550 éve város Sepsiszentgyörgy tiszteletére kiadott 550 könyvek sorozat hatodik kötetét, Cserey Zoltán és József Álmos Sepsiszentgyörgy képes története című könyvének javított és bővített kiadását.