Kiss Manyi énektudása miatt is híres volt, az ő nevéhez fűződik a "jaj de jó a habos sütemény" című dal is
Fotó: papageno.hu
Kültéri kiállítást rendeznek a 110 éve született Kiss Manyi színésznő emlékére Sepsiszentgyörgyön. A Sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központ szervezte tárlat az intézet háromszéki identitással bíró jelentős életpályákat bemutató sorozatába illeszkedik, Kiss Manyi gyermekéveit a háromszéki Zágonban töltötte.
2021. március 11., 11:592021. március 11., 11:59
2021. március 12., 10:562021. március 12., 10:56
Kiss Manyi születésének 110. évfordulója alkalmából a Sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központ az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel, valamint a Vadon Egyesülettel közösen pénteken 16 órakor a város főterén megnyitja kültéri színháztörténeti kiállítását, felidézve a gyermekéveit a háromszéki Zágonban töltő színésznő alakját és művészetét.
Háromszék, Zágon és családja mindennél fontosabbak voltak Kiss Manyi számára: nyaranként vissza-visszatért szülőföldjére, művészete is ebből a talajból gyökerezett – írják a beharangozóban az intézet munkatársai.
A szervező intézmények immár hosszú, többéves együttműködés során számos sikeres kiállítást hoztak létre a témában. Ez alkalommal számos olyan színháztörténeti jelentőségű dokumentumot hoznak nyilvánosságra, amely az utóbbi évek kutatásai, a két intézmény szakembereinek, valamint Kiss Manyi családjának jóvoltából került napvilágra. A tárlaton megtudjuk, hogy mi a Habos sütemény igazi története, hogy milyen nemzetiségű volt a színésznő bűvész férje, hogy miként festett Kiss Manyi székely ruhában, valamint hogy milyen páratlan drámai alakítása volt a Kurázsi mama. A kiállítást Vargha Fruzsina, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere nyitja meg, az esemény háziasszonya Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális intézet vezetője, a kiállítás kurátora.
Az „átváltozóművész”
Kiss Manyi, születési nevén Kiss Margit a Kolozs megyei Magyarlónán született 1911. március 12-én, Budapesten hunyt el 1971. március 29-én. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész gyermekéveit a háromszéki Zágonban töltötte. 1926-tól Kolozsváron, 1928-tól Miskolcon, majd 1929 és 1932 között Szegeden játszott. Pályafutása kezdetén szubrett és komikai szerepeket alakított természetes játékkal, kiváló tánc- és énektudással. 1932 után egy ideig olasz artista férjével külföldi cirkuszokban lépett fel. 1935-ben, a Király Színházban egy „beugrással” alapozta meg fővárosi hírnevét. 1943-ban a Vígszínházba szerződött. Ekkor már a budapesti közönség egyik kedvence volt. A második világháború után több budapesti színházban is játszott, de csak szerepekre szerződött – kényszerből, mert politikailag nem kívánt személy lett: valaki látta a fronton katonáknak énekelni. 1954-ben a Madách Színház szerződtette, ahol felfigyeltek drámai tehetségére, és megkapta a Kurázsi mama főszerepét. Ettől kezdve szerepköre kibővült: a sokszor groteszk, tragikomikus színekkel jellemzett vígjátéki alakok mellett a drámai művek tragikus hőseit is eszköztelen játékkal, átütő erővel, hitelesen formálta meg. Sok pályatársa csodálta átváltozóképessége miatt, percek alatt képes volt felvenni a szerepe szerinti figurát. A Madách színházi szerződés véget vetett mellőzésének, és az állami kitüntetések is „megtalálták”. 1954-ben Jászai Mari-díjat, 1957-ben Kossuth-díjat kapott, 1962-ben érdemes, 1964-ben pedig kiváló művészi címmel tüntették ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!