Kiss Manyi énektudása miatt is híres volt, az ő nevéhez fűződik a "jaj de jó a habos sütemény" című dal is
Fotó: papageno.hu
Kültéri kiállítást rendeznek a 110 éve született Kiss Manyi színésznő emlékére Sepsiszentgyörgyön. A Sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központ szervezte tárlat az intézet háromszéki identitással bíró jelentős életpályákat bemutató sorozatába illeszkedik, Kiss Manyi gyermekéveit a háromszéki Zágonban töltötte.
2021. március 11., 11:592021. március 11., 11:59
2021. március 12., 10:562021. március 12., 10:56
Kiss Manyi születésének 110. évfordulója alkalmából a Sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központ az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel, valamint a Vadon Egyesülettel közösen pénteken 16 órakor a város főterén megnyitja kültéri színháztörténeti kiállítását, felidézve a gyermekéveit a háromszéki Zágonban töltő színésznő alakját és művészetét.
Háromszék, Zágon és családja mindennél fontosabbak voltak Kiss Manyi számára: nyaranként vissza-visszatért szülőföldjére, művészete is ebből a talajból gyökerezett – írják a beharangozóban az intézet munkatársai.
A szervező intézmények immár hosszú, többéves együttműködés során számos sikeres kiállítást hoztak létre a témában. Ez alkalommal számos olyan színháztörténeti jelentőségű dokumentumot hoznak nyilvánosságra, amely az utóbbi évek kutatásai, a két intézmény szakembereinek, valamint Kiss Manyi családjának jóvoltából került napvilágra. A tárlaton megtudjuk, hogy mi a Habos sütemény igazi története, hogy milyen nemzetiségű volt a színésznő bűvész férje, hogy miként festett Kiss Manyi székely ruhában, valamint hogy milyen páratlan drámai alakítása volt a Kurázsi mama. A kiállítást Vargha Fruzsina, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere nyitja meg, az esemény háziasszonya Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális intézet vezetője, a kiállítás kurátora.
Az „átváltozóművész”
Kiss Manyi, születési nevén Kiss Margit a Kolozs megyei Magyarlónán született 1911. március 12-én, Budapesten hunyt el 1971. március 29-én. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész gyermekéveit a háromszéki Zágonban töltötte. 1926-tól Kolozsváron, 1928-tól Miskolcon, majd 1929 és 1932 között Szegeden játszott. Pályafutása kezdetén szubrett és komikai szerepeket alakított természetes játékkal, kiváló tánc- és énektudással. 1932 után egy ideig olasz artista férjével külföldi cirkuszokban lépett fel. 1935-ben, a Király Színházban egy „beugrással” alapozta meg fővárosi hírnevét. 1943-ban a Vígszínházba szerződött. Ekkor már a budapesti közönség egyik kedvence volt. A második világháború után több budapesti színházban is játszott, de csak szerepekre szerződött – kényszerből, mert politikailag nem kívánt személy lett: valaki látta a fronton katonáknak énekelni. 1954-ben a Madách Színház szerződtette, ahol felfigyeltek drámai tehetségére, és megkapta a Kurázsi mama főszerepét. Ettől kezdve szerepköre kibővült: a sokszor groteszk, tragikomikus színekkel jellemzett vígjátéki alakok mellett a drámai művek tragikus hőseit is eszköztelen játékkal, átütő erővel, hitelesen formálta meg. Sok pályatársa csodálta átváltozóképessége miatt, percek alatt képes volt felvenni a szerepe szerinti figurát. A Madách színházi szerződés véget vetett mellőzésének, és az állami kitüntetések is „megtalálták”. 1954-ben Jászai Mari-díjat, 1957-ben Kossuth-díjat kapott, 1962-ben érdemes, 1964-ben pedig kiváló művészi címmel tüntették ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ötödik alkalommal rendezik meg a Bach-maratont az evagélikus-lutheránus Pietati templomban. Az egész napos zenei esemény keretében gyermekfoglalkozások, Bach-művek és rangos szólisták várják a közönséget.
Az erdélyi magyar társulatok előadásainak nagyszerű keresztmetszetét nyújtotta a Szatmárnémetiben tartott, hétfőn zárult, 7. MaFeszt vándorfesztivál.
Enyedi Ildikó magyar rendező filmjeiből szervez retrospektív vetítéssorozatot március 13–15. között a kolozsvári Művész mozi. A programban Az én XX. századom, a Testről és lélekről és a Csendes barát című film szerepel.
Az AI egyre látványosabban formálja a kreatív iparágakat, köztük a könyvillusztráció világát is. Az Ép ész vs. gép ész című cikkorozatunkban a többször díjazott grafikus, Orosz Annabella beszél arról, hogyan alakítja át az AI az alkotói folyamatot.
Immár 7. alkalommal zajlik Szatmárnémetiben a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) vándorfesztiválja, a MaFeszt. A március 9-ig tartó, tíznapos seregszemlén az erdélyi magyar színházak több előadását nyílt alkalmunk megtekinteni.
Az elmúlt hetekben találgatások és plágiumvádak kísérték Tompa Gábor készülő Ionesco-rendezését, amely eredetileg a budapesti Nemzeti Színház számára készült.
Sepsiszentgyörgyön csütörtökön nyitják meg L. Deák Réka Színek, formák, hangulatok című kiállítását.
Szatmárnémetiben, a 7. MaFeszt helyszínén tartott sajtótájékoztatón jelentették be: három erdélyi magyar társulat csatlakozott újonnan a MASZÍN – Magyar Színházi Szövetséghez.
A budapesti Néprajzi Múzeum idén is megszervezi a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, amelyre ifjúsági kategóriában is várja a pályamunkákat az egész Kárpát-medencéből, a 7–12. osztályos magyar diákoktól.
Rendezői pályafutásáért életműdíjban részesíti Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Román Színházi Szövetség (UNITER). A szakmai testület szerdán tette közzé a 2025-ös év UNITER-díj jelöléseinek listáját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!