Kiss Manyi énektudása miatt is híres volt, az ő nevéhez fűződik a "jaj de jó a habos sütemény" című dal is
Fotó: papageno.hu
Kültéri kiállítást rendeznek a 110 éve született Kiss Manyi színésznő emlékére Sepsiszentgyörgyön. A Sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központ szervezte tárlat az intézet háromszéki identitással bíró jelentős életpályákat bemutató sorozatába illeszkedik, Kiss Manyi gyermekéveit a háromszéki Zágonban töltötte.
2021. március 11., 11:592021. március 11., 11:59
2021. március 12., 10:562021. március 12., 10:56
Kiss Manyi születésének 110. évfordulója alkalmából a Sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központ az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel, valamint a Vadon Egyesülettel közösen pénteken 16 órakor a város főterén megnyitja kültéri színháztörténeti kiállítását, felidézve a gyermekéveit a háromszéki Zágonban töltő színésznő alakját és művészetét.
Háromszék, Zágon és családja mindennél fontosabbak voltak Kiss Manyi számára: nyaranként vissza-visszatért szülőföldjére, művészete is ebből a talajból gyökerezett – írják a beharangozóban az intézet munkatársai.
A szervező intézmények immár hosszú, többéves együttműködés során számos sikeres kiállítást hoztak létre a témában. Ez alkalommal számos olyan színháztörténeti jelentőségű dokumentumot hoznak nyilvánosságra, amely az utóbbi évek kutatásai, a két intézmény szakembereinek, valamint Kiss Manyi családjának jóvoltából került napvilágra. A tárlaton megtudjuk, hogy mi a Habos sütemény igazi története, hogy milyen nemzetiségű volt a színésznő bűvész férje, hogy miként festett Kiss Manyi székely ruhában, valamint hogy milyen páratlan drámai alakítása volt a Kurázsi mama. A kiállítást Vargha Fruzsina, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere nyitja meg, az esemény háziasszonya Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális intézet vezetője, a kiállítás kurátora.
Az „átváltozóművész”
Kiss Manyi, születési nevén Kiss Margit a Kolozs megyei Magyarlónán született 1911. március 12-én, Budapesten hunyt el 1971. március 29-én. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész gyermekéveit a háromszéki Zágonban töltötte. 1926-tól Kolozsváron, 1928-tól Miskolcon, majd 1929 és 1932 között Szegeden játszott. Pályafutása kezdetén szubrett és komikai szerepeket alakított természetes játékkal, kiváló tánc- és énektudással. 1932 után egy ideig olasz artista férjével külföldi cirkuszokban lépett fel. 1935-ben, a Király Színházban egy „beugrással” alapozta meg fővárosi hírnevét. 1943-ban a Vígszínházba szerződött. Ekkor már a budapesti közönség egyik kedvence volt. A második világháború után több budapesti színházban is játszott, de csak szerepekre szerződött – kényszerből, mert politikailag nem kívánt személy lett: valaki látta a fronton katonáknak énekelni. 1954-ben a Madách Színház szerződtette, ahol felfigyeltek drámai tehetségére, és megkapta a Kurázsi mama főszerepét. Ettől kezdve szerepköre kibővült: a sokszor groteszk, tragikomikus színekkel jellemzett vígjátéki alakok mellett a drámai művek tragikus hőseit is eszköztelen játékkal, átütő erővel, hitelesen formálta meg. Sok pályatársa csodálta átváltozóképessége miatt, percek alatt képes volt felvenni a szerepe szerinti figurát. A Madách színházi szerződés véget vetett mellőzésének, és az állami kitüntetések is „megtalálták”. 1954-ben Jászai Mari-díjat, 1957-ben Kossuth-díjat kapott, 1962-ben érdemes, 1964-ben pedig kiváló művészi címmel tüntették ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bartha Borókáé a Kaszás Attila-díj! – újságolta az örömhírt a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a Facebook-oldalán. Bartha Boróka négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyzett a rangos elismerésért.
Csíkszeredában, a Kolozsvári Magyar Opera mini-évadának részeként szeptember 30-án és október 1-jén, két napon át mesterkurzust tart Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes, egyetemi tanár, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje.
A normálishoz közelítő költségvetéssel, a jubileumi, 10. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivállal, valamint 7 premierrel – 4 nagyszínpadi és 3 stúdió-bemutatóval – várja közönségét az új, 234. évadban a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Friss magyar filmekkel, országos premierekkel, közönségtalálkozókkal és izgalmas szakmai programokkal érkezik október 7-én a 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle: a fesztivál 15 erdélyi helyszínen várja a közönséget.
Kulturális eseményekkel, szakrális sétákkal kezdődött el szombaton az Ars Sacra Fesztivál Nagyszebenben. A szeptember 20-áig tartó rendezvénysorozat keretében szombaton a Nyitott Templomok Napját is megtartják – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Halálának 128. évfordulóján, csütörtök délután Erzsébet királyné és Magyarország kapcsolatát bemutató vándorkiállítás nyílt meg Aradon. A megnyitón Sissi egykori aradi emlékjeleiről is szó esett.
Az iskolapadok világát idéző gyerekmusicallal csenget be az új évadra a Kolozsvári Magyar Opera. Az évad terveiről, a szűkös anyagi mozgástérről, az opera gyermekkórusának 10. évfordulójára született darabról évadnyitó sajtótájékoztatón számoltak be.
Székely Csaba magyar–román együttéléséről készült MaRó című szatíráját viszi színre Nagyváradon a Körös-parti város magyar és román társulata. A bemutatót október 17-én és 18-án tartják.
Négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyez a Kaszás Attila-díjért Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művésze, akire szeptember 15-ig szavazhat a közönség.
Emlékünnepre készülnek Koltón a Teleki-kastélyban, ahol egykor Petőfi Sándor és Szendrey Júlia töltötte mézesheteit. Miért nevezték „vad” grófnak Teleki Sándort, miként barátkozott össze az arisztokráciát megvető Petőfivel?
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!