Fotó: A szerző felvétele
2011. február 28., 10:102011. február 28., 10:10
Kovács leginkább arra volt kíváncsi, hogy mit jelent az írónak a haza, a szellemi szülőföld, mettől meddig terjed az, érzett-e valaha számkivetettséget a költő, akár a rendszerváltás előtt, akár azután. Király László elmondta: a költők sokan, sokféleképpen fogalmazták meg, vagy próbálták meghatározni, hogy micsoda számukra a haza tulajdonképpen.
„Talán a legszebben Illyés Gyula írt erről, aki megalkotta a »haza a magasban« elméletet, mások pedig úgy vélik: az az igazi hazájuk, ahogyan élnek. Soha nem éreztem magamat kirekesztettnek sem a szellemi hazából, sem a nem szellemi hazából, azon egyszerű oknál foga, hogy úgy éreztem, engem egyikből sem lehet kirekeszteni. Egy idő után mindkettő beszívódik a bőröd alá, ugyanúgy, mint a szabadság. Ezt sem elvenni, sem megsemmisíteni nem lehet, sem meggyőzni az embert, hogy erről lemondjon jószántából, vagy kényszerből” – magyarázta Király László. A két költők eszmecseréje során nemcsak a filozofáló, hanem az anekdotázó Király Lászlót is megismerhettük, aki tanulságos, érdekes történeteket mesélt egyetemi éveiről (orosz–magyar szakos tanári diplomát szerzett a kolozsvári egyetemen), a cenzúrával való hadakozásairól, a versfordításról, illetve arról az imaginárius Al. Nyezvanov nevű szovjet költőről, akinek a nevében nagyon sok költeményt írt, és tett közzé. Ezek annyira „oroszosak” voltak, hogy egy idő után orosz szakos, kiváló felkészültségű tanárok lexikonokban kutattak a költő után.
Király László igen szerencsés embernek tartja magát, amiért 39 éven keresztül az Utunk, s utódlapja, a Helikon című irodalmi folyóirat szerkesztőségében dolgozhatott. Ott több éven át a versrovat szerkesztője volt, és ilyen minőségében rengeteg fiatal, pályakezdő költő útját egyengethette. Kijelentette: haragosai nincsenek, soha senkit nem gáncsolt el, támogatta a fiatal tollforgatókat. Így talán nem véletlen, hogy két fia szintén versírásra adta a fejét. Király László úgy véli, és KAF is egyetértett vele, hogy a diktatúra idején igenis lehetett alkotni. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tizenkét kötet, amelyeket a költő, író, műfordító 1967 és 1988 között jelentetett meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok