Fotó: A szerző felvétele
2011. február 28., 10:102011. február 28., 10:10
Kovács leginkább arra volt kíváncsi, hogy mit jelent az írónak a haza, a szellemi szülőföld, mettől meddig terjed az, érzett-e valaha számkivetettséget a költő, akár a rendszerváltás előtt, akár azután. Király László elmondta: a költők sokan, sokféleképpen fogalmazták meg, vagy próbálták meghatározni, hogy micsoda számukra a haza tulajdonképpen.
„Talán a legszebben Illyés Gyula írt erről, aki megalkotta a »haza a magasban« elméletet, mások pedig úgy vélik: az az igazi hazájuk, ahogyan élnek. Soha nem éreztem magamat kirekesztettnek sem a szellemi hazából, sem a nem szellemi hazából, azon egyszerű oknál foga, hogy úgy éreztem, engem egyikből sem lehet kirekeszteni. Egy idő után mindkettő beszívódik a bőröd alá, ugyanúgy, mint a szabadság. Ezt sem elvenni, sem megsemmisíteni nem lehet, sem meggyőzni az embert, hogy erről lemondjon jószántából, vagy kényszerből” – magyarázta Király László. A két költők eszmecseréje során nemcsak a filozofáló, hanem az anekdotázó Király Lászlót is megismerhettük, aki tanulságos, érdekes történeteket mesélt egyetemi éveiről (orosz–magyar szakos tanári diplomát szerzett a kolozsvári egyetemen), a cenzúrával való hadakozásairól, a versfordításról, illetve arról az imaginárius Al. Nyezvanov nevű szovjet költőről, akinek a nevében nagyon sok költeményt írt, és tett közzé. Ezek annyira „oroszosak” voltak, hogy egy idő után orosz szakos, kiváló felkészültségű tanárok lexikonokban kutattak a költő után.
Király László igen szerencsés embernek tartja magát, amiért 39 éven keresztül az Utunk, s utódlapja, a Helikon című irodalmi folyóirat szerkesztőségében dolgozhatott. Ott több éven át a versrovat szerkesztője volt, és ilyen minőségében rengeteg fiatal, pályakezdő költő útját egyengethette. Kijelentette: haragosai nincsenek, soha senkit nem gáncsolt el, támogatta a fiatal tollforgatókat. Így talán nem véletlen, hogy két fia szintén versírásra adta a fejét. Király László úgy véli, és KAF is egyetértett vele, hogy a diktatúra idején igenis lehetett alkotni. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tizenkét kötet, amelyeket a költő, író, műfordító 1967 és 1988 között jelentetett meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok