Nagy Elek, Sárkány-Nagy Erzsébet, Jordán Tamás, Básti Juli és Lukács Sándor a kolozsvári sajtóeseményen
Fotó: Kiss Judit
A határon túli magyar kultúra, különösen az irodalom kiemelt támogatása a célja a frissen létrehozott Méhes György Alapítványnak, amelyről hétfő délelőtt számoltak be az alapítvány létrehozói Kolozsváron.
2022. május 23., 13:492022. május 23., 13:49
2022. május 23., 14:012022. május 23., 14:01
A Kossuth-díjas erdélyi író szellemiségének megőrzése, a kortárs irodalom támogatása jegyében létrejött alapítvány küldetését Méhes György örököse, Nagy Elek vállalkozó ismertette a Bulgakov kávézóban tartott sajtótájékoztatón. Kiemelte, nagy öröm Méhes György családja számára, hogy az író szellemiségét továbbvivő alapítvány születhetett.
– mondta Nagy Elek. A Baumgarten Alapítvány után ez lesz a Kárpát-medence legnagyobb, irodalmat őrző alapítványa. Az eseményen jelen volt Sárkány-Nagy Erzsébet, aki szintén az író örököse, valamint az alapítvány kuratórium tagjai: Láng Gusztáv irodalomtörténész, irodalomkritikus, Erős Kinga Andrea irodalomkritikus, a Magyar Írószövetség elnöke, Gáll Attila irodalomszerkesztő.
Szintén részt vettek az eseményen a Méhes György Ti földi Istenek (Bizánci capriccio) című egyfelvonásos színdarabját vasárnap este a kolozsvári magyar színházban előadó magyarországi művészek is: Básti Juli, Jordán Tamás, a Nemzet Színésze, valamint Lukács Sándor – valamennyien Kossuth- és Jászai Mari-díjas színészek.
Rendkívüli előadásnak lehetettek tanúi a meghívottak vasárnap este Kolozsváron a Méhes György Alapítvány megalakulásának alkalmából.
Nagy Elek kifejtette,
Nagy Elek kronológiai megközelítésben, valamint anekdoták formájában is felelevenítette édesapja életpályáját. Szó esett Méhes György színdarabírói pályafutásáról, olyan sikeres darabjairól, mint a 33 névtelen levél, valamint arról, hogy az erdélyi irodalmi élet olyan jeles személyiségeivel dolgozott együtt és ápolt jó barátságot, mint Dsida Jenő, Kuncz Aladár, Reményik Sándor, vagy később Kányádi Sándor, Fodor Sándor, Kós Károly.
Fotó: Kiss Judit
Nagy Elek felelevenítette, Méhes György 1916-ban született Székelyudvarhelyen, majd a család Kolozsvárra költözött; az író eredetileg jogot tanult, de nem dolgozott jogászként, ugyanis a színház és irodalom érdekelte mindenekelőtt. „A két világháború közti nehéz időszak volt, de az erdélyi magyar irodalom reneszánsza is ekkor volt. Édesapám szellemiségének az is adja a különlegességét, hogy – ahogyan az a Kolozsvári milliomosok című regényéből is kiderül – számára elsősorban az emberség volt a döntő, nem az, hogy valaki zsidó, örmény, vagy román” – fogalmazott Nagy Elek.
Kitért arra is, hogy Méhes György az Ellenzék és a Pásztortűz című lapoknál is dolgozott újságíróként, kollégája volt Dsida Jenő. „Édesapám azt is elmesélte, hogy Dsida egy reggel miként újságolta a kollégáinak, hogy megírta a Psalmus Hungaricus című versét” – mondta el Nagy Elek. Beszélt arról is, hogy
Arról is beszélt, hogy Méhes György színházi pályáját Janovics Jenő színész, rendező, a magyar filmgyártás kolozsvári úttörője is igazgatta. „A nővéremmel együtt gazdag szellemi táplálékot kaptunk otthon, most pedig megpróbáljuk továbbadni, megörökíteni ezt a szellemi örökséget” – fogalmazott Nagy Elek.
Kossuth- és Jászai-díjas színművészek a kincses városi Bulgakov Kávéházban
Fotó: Méhes György Alapítvány
Arra is kitért, hogy Méhes György a kommunizmus ideje alatt oly módon okította történelemre az ifjúságot, hogy a Napsugár című lapban havonta írt gyerekeknek történelmi témájú cikkeket. Emlékeztetett, a 2002-ben Kossuth-díjjal kitüntetett, 2007-ben elhunyt író szellemiségét a róla elnevezett díjak is őrzik: a kitüntetettek kilétét a jogörökösök döntik el az Erdélyi Magyar Írók Ligája vezetőségének ajánlása alapján. Évente két kategóriában osztanak díjat,
Jordán Tamás színművész a sajtóeseményen úgy fogalmazott, a Méhes György Alapítvány nagy dolog, célja pont az, amire a legnagyobb szükség van. „Egyre fontosabbnak érzem, hogy erősítsük a határon túli magyarság identitását” – mondta Jordán Tamás. Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke kiemelte, nagyon fontosnak, ugyanakkor példamutatónak tartja az alapítvány létrejöttét.
– mondta Erős Kinga.
Fotó: Méhes György Alapítvány
A Magyar Írószövetség elnöke úgy fogalmazott, lényeges az irodalmi emlékezet megtartása, ugyanakkor a tehetséggondozás is, az, hogy – Cseh Tamást parafrazálva – legyen, aki száz év múlva is beszéljen magyarul. Láng Gusztáv irodalomtörténész arról beszélt, az alapítvány létrehozása mögött a nagylelkűségen kívül az a fontos felismerés áll, hogy a műveltség, kultúra nem működtethető piaci alapon. „A Méhes György Alapítvány úgy támogatja az irodalmat, hogy a belbecset fizeti meg, és a verset, az irodalmat nem teszi függővé az eladhatóságtól” – mondta Láng Gusztáv.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha van színvonalas humor, Bajor Andoré az. Történeteinek fordulatossága, írásainak megannyi játékos megoldása lélekfrissítő, elmecsiszoló; titokzatossága pedig jó értelemben vett kihívás az olvasó számára – mondta el megkeresésünkre Egyed Emese.
A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezői bejelentették, hogy az immár 25. alkalommal, június 12. és 21. közt tartandó szemle a 100 éve született Marilyn Monroe színésznő előtt is tiszteleg.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!