
Fotó: A szerző felvétele
2008. április 10., 00:002008. április 10., 00:00
Fodor Sándor Csipikéje töretlen népszerûségnek örvend azóta, hogy elõször feltûnt a Napsugár 1964-es évfolyamában. Népszerûségét nemcsak a gyermeklap hasábjain folytatásban megjelenõ történeteknek köszönheti, hanem annak is, hogy a kedvelt törpefigura a nyolcvanas évektõl kezdõdõen rendre visszaköszönt a bábszínházplakátokról, és manapság is gyakorta felbukkan a hazai és külföldi színpadokon. Kalandjairól Csipike, az óriás törpe címmel bábfilm is készült Balogh Géza rendezésében 1984-ben. A különös mesék törpehõse az idõk során emblematikus figurává nõtt: gyermekek százai írtak levelet a Rusz Lívia rajzáról ismert Csipikének a korabeli gyermeklap Csipike postája rovatába, egy közelmúltban készült felmérés pedig azt mutatja, hogy a könyv ma is az erdélyi gyerekek legkedveltebb olvasmánya.
Varga Ibolya, az elõadás rendezõje lapunknak elmondta, a meseregény népszerûsége miatt sok elõzetes elvárással kell számolnia az elõadásnak. Az alkotók hisznek abban, hogy a szerzõ által bábszínpadra alkalmazott szöveg segítségével visszaadható Csipike jellegzetesen Fodor Sándor-i humora, de kétségkívül így is nehezen teljesíthetõ kihívást jelent a meseregény hangulatának és a címszereplõ figurájának csorbítatlan megõrzése. Ioana Olãhuþ, az elõadás díszlet- és bábtervezõje Rusz Lívia illusztrációiból inspirálódott, a rendezõ szerint ugyanis a Rusz által megteremtett Csipike-figura annyira benne van a köztudatban, hogy a mesehõst már nem is szabad másként megmutatni, mint ahogy azt az illusztrátor megalkotta: csúcsos sipkában és csíkos nadrágban, felöltõben.
Varga Ibolya értelmezésében Csipike fogja össze az erdõ világát, mert olyan, mint egy öreg gyerek, aki rigolyáival és pedantériájával együtt annyira szerethetõ, hogy az erdõ lakói mindannyian megpróbálnak alkalmazkodni hozzá.
A mai bemutatón némiképp felidézõdik a Puck Bábszínház 1987-es Csipike-elõadása is, hiszen az akkori színészek közül ketten, Csortán Márton és B. Bothos Júlia most is a régi szerepükben, az Idõsebb szarvasbika és a Nyúl szerepében léphetnek színpadra. Varga Ibolya a Vadmalac szerepét alakította az egykori Csipike-elõadásban, most rendezõként a korábbinál dinamikusabb elõadást tervez létrehozni, amitõl a nézõ úgy érezheti, hogy valósággal „belépett a könyvbe”.
Bonczidai Éva
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.