Valóra válik az álom. Áprilistól újra megcsodálhatja a nagyközönség Feszty Árpád remekművét
Fotó: Aradihírek.ro
Feszty Árpád monumentális hármas képét, a Krisztus temetését több mint fél évszázadnyi szünet után újra kiállítják Aradon. A kiállítást a Kölcsey Egyesület kezdeményezte, amelynek ügyvezető elnökét, Berecz Gábort kérdeztük.
2019. január 16., 12:352019. január 16., 12:35
2019. január 16., 12:372019. január 16., 12:37
Régi álma teljesül az aradi Kölcsey Egyesületnek azzal, hogy Feszty Árpád Krisztus temetése című, monumentális hármas képét végre-valahára – miután több mint fél évszázadot töltött egy pincehelyiségben – restaurálták, és nemsokára kiállítják az Arad Megyei Múzeum második emeleti kiállítótermében.
Berecz Gábor, a kulturális egyesület ügyvezető elnöke a Krónikának elmondta,
amelyet Nagyszebenben helyi és budapesti szakemberek restauráltak, és a hatalmas festményt már „hazaszállították” Aradra.
Feszty triptichonja a Kultúrpalota 1913-as megnyitásakor került a Maros-parti városba a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként; az 1950-es évek végéig volt látható Aradon, azután letakarták, 1962-ben a raktárba száműzte a bibliai témájú képet a kommunista hatalom, így a nagyközönség azóta sem láthatta.
Berecz Gábor azt is elmondta, reményeik szerint
amelynek vezetősége maximális jóindulattal és segítőkészséggel viszonyul a Feszty-kép kiállításához.
„A második emeleti kiállítóteret, ahol majd elhelyezik a képet, már rendbe hozták, kifestették, még meg kell várni, hogy hat hónap elteljen a festés óta, ez március végén telik le. Speciális világítást és állandó hőmérsékletet kell biztosítani a festmény kiállításához, a múzeum most intézkedik, hogy mindez megvalósuljon. Szerettük volna húsvét előtt kiállítani, még nem tudjuk pontosan, hogy így történik-e” – mondta Berecz Gábor.
a mű tulajdonképpeni címe A magyarok bejövetele, amely körpanoráma a honfoglalásról, és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban látható. Feszty Firenzében festette a Krisztus temetését, amelyet 1903-ban Budapesten állított ki, majd nemzetközi körútra indított. 1913-ban került Aradra az alkotás.
A Kölcsey Egyesület 2016 márciusában jelentette be, hogy kezdeményezik a hármas képnek mint az egyik legjelentősebb aradi műkincsnek az újbóli kiállítását. Az ötletet támogatta a város, a múzeum és a megyei önkormányzat, így 2017 márciusában lekerült a csévékről a triptichon magyarországi és romániai restaurátor-szakemberek szerint meglepően jó állapotban. Feszty Árpád mestere volt a monstre képeknek, s bár a triptichon nem mérhető az Ópusztaszeren kiállított A magyarok bejövetele című körképéhez, tematikája és méretei miatt is értékes. Ugyanakkor az aradi magyarságnak érzelmi kötődést jelent a történelmi időkhöz, akárcsak a Szabadság-szobor, a Szentháromság-szobor, vagy az Ereklyemúzeum.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Könyvbemutatóra hívják a közönséget március 23-án 18 órától a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházába.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Elhunyt Halász Péter magyarországi néprajzkutató, a csángómagyarság kutatója, akinek csütörtökön nyílt meg életmű-kiállítása Csíkszeredában.
A millenniumi ünnepségek képzőművészeti jelentőségét és a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában nyílt két kamaratárlat
Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb történelmi műtárgya, a 23 karátos aranyból készült „hősi sisak” szerepel az Artmark aukciósház március 31-i történelmi árverésének kínálatában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!