2011. augusztus 25., 22:132011. augusztus 25., 22:13
Baranyi Ferenc az MTI-nek elmondta: az előadást gyakorlatilag az ő fordításával „illusztrálják”. A műfordító elárulta: bár eredetileg 2013-ra tervezte befejezni az Isteni színjáték Pokol című részének fordítását, most úgy véli, jövő novemberre kész lehet a mű. „Úgy vagyok, mint a hosszútávfutó, aki az utolsó métereken ráerősít” – tette hozzá, megemlítve, hogy 2012-ben tölti be 75. életévét, amire „illik valami nagyobb durranással előrukkolni”.
Baranyi Ferenc jelenleg a 28. ének fordításán van túl, még hat ének van hátra. Mint megjegyezte, ha lesz rá ereje és ideje, akkor a Purgatóriumot is lefordítja, ugyanakkor leszögezte: számára a Pokol a Dante-mű legizgalmasabb fejezete. A műfordító megjegyezte, Babits Mihály fordítása monumentális vállalkozás volt, ám ő szeretne egy „szöveg- és stílushűbb” változatot készíteni. „Már egyetemistakoromban a szakdolgozatomban leírtam, hogy milyen problémákat fedeztem fel Babitsnál. Például, hogy olyan kifejezések, stíluselemek kerültek az ő fordításába, amelyek a 19. századra, a romantikára jellemzők, nem pedig a középkorra” – magyarázta. A költő kitért arra is, hogy az eredeti mű hangsúlyos 11-esekben íródott, amit Babits időmértékes verselésben ültetett át magyarra. „Ezzel monotonizálta egy kicsit” – jegyezte meg.
„A lényeg, hogy szeretnék más metrikai szempontok alapján, filológiailag kicsit hívebben odatenni egy újabb változatot a Babits-fordítás mellé. Tehát nem jobbat akarok csinálni” – fogalmazott Baranyi Ferenc, akinek elve, hogy a világirodalom alapműveinek minél több magyar irodalmi változatuk legyen, mivel úgy véli, a sokféle szövegváltozattal közelíthetik meg leginkább az olvasók az eredeti szöveg szépségét. A Pokol-fordításról megjegyezte, az ötödik énekkel már 1981-ben elkészült, de „esze ágában sem volt” az egészet lefordítani. 2002-ben állt neki újra, de a munkát más feladatok, főleg operafordítások szakították meg. „Tavaly nyáron Madarász Imre tanár úr felpiszkálta a becsvágyamat azzal, hogy ehhez a munkához nemcsak olaszul kell tudni, hanem mediterrán lelkület is kell” – idézte fel Baranyi. Kitért arra is, hogy az eredeti szöveg könnyen érthető. „Azok, akik formahűen fordították, és betartották a láncrímelést is, roppant komplikált mondatokat produkáltak” – magyarázta, kiemelve, ezen is változtatott, „olvasmányos Dantét” fog átnyújtani a magyar olvasóknak.
Nádasdy Ádám költő, nyelvész, műfordító egyébként szintén egy Isteni színjáték-fordításon dolgozik. Az MTI információi szerint a Pokol már elkészült, jelenleg a Purgatórium és a Paradicsom fordítása van folyamatban. A könyv a Magvető Kiadónál fog megjelenni, de ennek időpontja még bizonytalan.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.