Keretbe zárt eposzparódia

„Folklorizált” változatban adja elő a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Petőfi Sándor eposzparódiáját, A helység kalapácsát. A sóvidéki kalapács ősbemutatóját ma este hét órától tartják a csíkszeredai városi művelődési házban, az előadást pénteken 19 órától megismétlik.

„Azért választottuk Boka Gábor rendezőt, mert tudtuk, hogy alkotótársként kezel minket” – emelte ki a produkcióról szóló sajtótájékoztatón az együttes igazgatója, András Mihály. Úgy véli, mivel Petőfi egyes költeményeit valósággal „népdalként” éneklik, nem vétettek azzal, hogy a népzene, néptánc segítségével mutatják be a cselekményt.

Bokát Petőfi humora ragadta meg, illetve a szereplők erős és pontos karakterábrázolása. A rendező kifejtette: minden előadásnál át kell gondolni azt is, hogy milyen koreográfussal dolgozik együtt. Mindenképp „székely harisnyás táncot” szerettek volna felhasználni, így Kovács Norbertet (Cimbi) és feleségét, Gaschler Beátát választották, akik bár Magyarországon élnek, sokat jártak Udvarhelyszéken, Székelykeresztúron, és nagyon jól ismerik a sóvidéki táncokat. A rendező szerint minden gyermek kellene olvassa ezt az eposzt, azért is tartotta fontosnak az előadást, mert szerinte a nézőket arra is ösztönzik majd, hogy a könyvespolcról a Petőfi-művet levegyék.

Mint kiderült, jelentősen módosult a forgatókönyv, a rendező ugyanis az eredeti nyolcszereplős (hat férfi és két nő) felállás helyett természetesen az egész tánckarra szabta a művet. Itt a színház a színházban jelenik meg: egy sóvidéki falu mulatságára, báljára érkezik egy vándortársulat, ennek keretében adja elő Petőfi hőseposzát. Boka elárulta, hogy már a forgatókönyv írásánál, jól ismerve a táncosok képességeit, tudta, kinek milyen szerepet szán. Hasonlóan a János vitéz című táncjátékhoz, stílusgyakorlatokat végeztek, így a táncosok elképzeléseit, ötleteit is sikerült az egyes jelenetekben felhasználni.

A rendező drámai elemet is beleszőtt a mű átiratába, hiszen itt a cselekmény a 19. század ötvenes éveiben történik, a szabadságharc leverése után. A farsangi mulatságon megjelennek Ferenc József elnyomó csendőrei, akik a vándorszínészeket igazoltatják. A konfliktus is ebből származik, mivel a társulat színészei, köztük Blaha Lujza szülei (a nemzet csalogányának édesapja Reindl Sándor honvéd őrmester volt, aki a forradalom leverése után Váradi Sándor álnéven vándorszínész lett, édesanyja pedig Ponti Lujza színésznő – a szerk.), titokban a kabátjuk alatt viselik a kokárdát.