Fotó: Veres Nándor
Az 1848–49-es forradalom leverése utáni időszakban játszódó kerettörténettel, sóvidáki népzene és néptánc segítségével mutatja be A helység kalapácsát a csíkszeredai hivatásos táncegyüttes.
2014. február 26., 19:292014. február 26., 19:29
2014. február 26., 20:332014. február 26., 20:33
„Folklorizált” változatban adja elő a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Petőfi Sándor eposzparódiáját, A helység kalapácsát. A sóvidéki kalapács ősbemutatóját ma este hét órától tartják a csíkszeredai városi művelődési házban, az előadást pénteken 19 órától megismétlik.
„Azért választottuk Boka Gábor rendezőt, mert tudtuk, hogy alkotótársként kezel minket” – emelte ki a produkcióról szóló sajtótájékoztatón az együttes igazgatója, András Mihály. Úgy véli, mivel Petőfi egyes költeményeit valósággal „népdalként” éneklik, nem vétettek azzal, hogy a népzene, néptánc segítségével mutatják be a cselekményt.
Bokát Petőfi humora ragadta meg, illetve a szereplők erős és pontos karakterábrázolása. A rendező kifejtette: minden előadásnál át kell gondolni azt is, hogy milyen koreográfussal dolgozik együtt. Mindenképp „székely harisnyás táncot” szerettek volna felhasználni, így Kovács Norbertet (Cimbi) és feleségét, Gaschler Beátát választották, akik bár Magyarországon élnek, sokat jártak Udvarhelyszéken, Székelykeresztúron, és nagyon jól ismerik a sóvidéki táncokat. A rendező szerint minden gyermek kellene olvassa ezt az eposzt, azért is tartotta fontosnak az előadást, mert szerinte a nézőket arra is ösztönzik majd, hogy a könyvespolcról a Petőfi-művet levegyék.
Mint kiderült, jelentősen módosult a forgatókönyv, a rendező ugyanis az eredeti nyolcszereplős (hat férfi és két nő) felállás helyett természetesen az egész tánckarra szabta a művet. Itt a színház a színházban jelenik meg: egy sóvidéki falu mulatságára, báljára érkezik egy vándortársulat, ennek keretében adja elő Petőfi hőseposzát. Boka elárulta, hogy már a forgatókönyv írásánál, jól ismerve a táncosok képességeit, tudta, kinek milyen szerepet szán. Hasonlóan a János vitéz című táncjátékhoz, stílusgyakorlatokat végeztek, így a táncosok elképzeléseit, ötleteit is sikerült az egyes jelenetekben felhasználni.
A rendező drámai elemet is beleszőtt a mű átiratába, hiszen itt a cselekmény a 19. század ötvenes éveiben történik, a szabadságharc leverése után. A farsangi mulatságon megjelennek Ferenc József elnyomó csendőrei, akik a vándorszínészeket igazoltatják. A konfliktus is ebből származik, mivel a társulat színészei, köztük Blaha Lujza szülei (a nemzet csalogányának édesapja Reindl Sándor honvéd őrmester volt, aki a forradalom leverése után Váradi Sándor álnéven vándorszínész lett, édesanyja pedig Ponti Lujza színésznő – a szerk.), titokban a kabátjuk alatt viselik a kokárdát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!