Fotó: Veres Nándor
Az 1848–49-es forradalom leverése utáni időszakban játszódó kerettörténettel, sóvidáki népzene és néptánc segítségével mutatja be A helység kalapácsát a csíkszeredai hivatásos táncegyüttes.
2014. február 26., 19:292014. február 26., 19:29
2014. február 26., 20:332014. február 26., 20:33
„Folklorizált” változatban adja elő a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Petőfi Sándor eposzparódiáját, A helység kalapácsát. A sóvidéki kalapács ősbemutatóját ma este hét órától tartják a csíkszeredai városi művelődési házban, az előadást pénteken 19 órától megismétlik.
„Azért választottuk Boka Gábor rendezőt, mert tudtuk, hogy alkotótársként kezel minket” – emelte ki a produkcióról szóló sajtótájékoztatón az együttes igazgatója, András Mihály. Úgy véli, mivel Petőfi egyes költeményeit valósággal „népdalként” éneklik, nem vétettek azzal, hogy a népzene, néptánc segítségével mutatják be a cselekményt.
Bokát Petőfi humora ragadta meg, illetve a szereplők erős és pontos karakterábrázolása. A rendező kifejtette: minden előadásnál át kell gondolni azt is, hogy milyen koreográfussal dolgozik együtt. Mindenképp „székely harisnyás táncot” szerettek volna felhasználni, így Kovács Norbertet (Cimbi) és feleségét, Gaschler Beátát választották, akik bár Magyarországon élnek, sokat jártak Udvarhelyszéken, Székelykeresztúron, és nagyon jól ismerik a sóvidéki táncokat. A rendező szerint minden gyermek kellene olvassa ezt az eposzt, azért is tartotta fontosnak az előadást, mert szerinte a nézőket arra is ösztönzik majd, hogy a könyvespolcról a Petőfi-művet levegyék.
Mint kiderült, jelentősen módosult a forgatókönyv, a rendező ugyanis az eredeti nyolcszereplős (hat férfi és két nő) felállás helyett természetesen az egész tánckarra szabta a művet. Itt a színház a színházban jelenik meg: egy sóvidéki falu mulatságára, báljára érkezik egy vándortársulat, ennek keretében adja elő Petőfi hőseposzát. Boka elárulta, hogy már a forgatókönyv írásánál, jól ismerve a táncosok képességeit, tudta, kinek milyen szerepet szán. Hasonlóan a János vitéz című táncjátékhoz, stílusgyakorlatokat végeztek, így a táncosok elképzeléseit, ötleteit is sikerült az egyes jelenetekben felhasználni.
A rendező drámai elemet is beleszőtt a mű átiratába, hiszen itt a cselekmény a 19. század ötvenes éveiben történik, a szabadságharc leverése után. A farsangi mulatságon megjelennek Ferenc József elnyomó csendőrei, akik a vándorszínészeket igazoltatják. A konfliktus is ebből származik, mivel a társulat színészei, köztük Blaha Lujza szülei (a nemzet csalogányának édesapja Reindl Sándor honvéd őrmester volt, aki a forradalom leverése után Váradi Sándor álnéven vándorszínész lett, édesanyja pedig Ponti Lujza színésznő – a szerk.), titokban a kabátjuk alatt viselik a kokárdát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!