Fotó: A szerző felvétele
2008. december 16., 10:122008. december 16., 10:12
A vásárhelyi középkori várban 2000-től kezdődően minden évben megrendezik a Bolyai Alkotótábort, amelyhez a most felavatott művek is kötődnek: Benedek József szobra a második táborban, Gheorghe Mureşan alkotása pedig a 2002-ben készült. „Minden város keresi saját identitását” – jelentette ki a szoboravató ünnepségen Csegzi Sándor alpolgármester, az Erdélyi Magyar Tudományos Társaság Maros megyei fiókszervezetének elnöke, aki szerint identitáserősítő szerep jut a nagy matematikus emlékére emelt műalkotásoknak is.
Nagy Miklós Kund műkritikus, újságíró szerint Marosvásárhely akkor fog közelebb kerülni a nyugati nagyvárosok atmoszférájához, „ha nemcsak történelmi személyiségekről helyezünk ki szobrokat, hanem a modern művészeti irányzatokat képviselő alkotások is megjelennek a tereken, ezért kell a Bolyai Alkotótábor köztérre illő műveinek kikerülniük a város különböző pontjaira”.
„A szobrok azt szimbolizálják, miként fonódik egybe a tudomány, a művészet és a hagyományápolás” – vélekedett Weszely Tibor matematika professzor, Bolyai-kutató, aki szerint Európában kevés matematikai jellegű emlékmű létezik, a Bolyaiaknak azonban számos mű emléket állít . „Az egyik legérdekesebb a pszeudoszférát idéző emlékmű, amelyet hat éve a Bolyai utcában állítottunk. Bolyai Farkas mellszobrát idén novemberben avatták fel Bólyán, és nemrég napvilágot látott Kozma Béla, a Bolyai Farkas Líceum egykori igazgatója a két Bolyai a magyar irodalomban témát feldolgozó csodálatos könyve is” – mondta el a matematika professzor.
„A szobrom borszéki travertinből készült – ez az anyag majdnem márványkeménységű. A mű a felfelé törekvést szimbolizálja, a függőleges oszlopok kapcsolódnak Bolyai János paralelláihoz: a szobor két figurája egymás körül tekergőzik, és valahol a végtelenben találkoznak” – mutatta be művét Benedek József szobrászművész. Gheorghe Mureşan marosvásárhelyi alkotó más koncepció szerint dolgozott. „Egy hatalmas karosszéket faragtam a travertintömbből. Közel tizenöt éve foglalkoztat a karosszéktéma, amely a központot szimbolizálja, amihez mindent viszonyítunk. Amikor a Bolyai-témakört kellett képzőművészeti eszközökkel megjelenítenem, rájöttem, hogy egy ilyen kemény, masszív, monumentális alakzattal a mértantudós előtt is tiszteleghetek, hiszen lényegében a Teremtő is mértantudós, ugyanis a mindenség egy hallatlan precizitással megalkotott mértani alakzat” – mesélte a művész.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.