
Fotó: A szerző felvétele
2008. december 16., 10:122008. december 16., 10:12
A vásárhelyi középkori várban 2000-től kezdődően minden évben megrendezik a Bolyai Alkotótábort, amelyhez a most felavatott művek is kötődnek: Benedek József szobra a második táborban, Gheorghe Mureşan alkotása pedig a 2002-ben készült. „Minden város keresi saját identitását” – jelentette ki a szoboravató ünnepségen Csegzi Sándor alpolgármester, az Erdélyi Magyar Tudományos Társaság Maros megyei fiókszervezetének elnöke, aki szerint identitáserősítő szerep jut a nagy matematikus emlékére emelt műalkotásoknak is.
Nagy Miklós Kund műkritikus, újságíró szerint Marosvásárhely akkor fog közelebb kerülni a nyugati nagyvárosok atmoszférájához, „ha nemcsak történelmi személyiségekről helyezünk ki szobrokat, hanem a modern művészeti irányzatokat képviselő alkotások is megjelennek a tereken, ezért kell a Bolyai Alkotótábor köztérre illő műveinek kikerülniük a város különböző pontjaira”.
„A szobrok azt szimbolizálják, miként fonódik egybe a tudomány, a művészet és a hagyományápolás” – vélekedett Weszely Tibor matematika professzor, Bolyai-kutató, aki szerint Európában kevés matematikai jellegű emlékmű létezik, a Bolyaiaknak azonban számos mű emléket állít . „Az egyik legérdekesebb a pszeudoszférát idéző emlékmű, amelyet hat éve a Bolyai utcában állítottunk. Bolyai Farkas mellszobrát idén novemberben avatták fel Bólyán, és nemrég napvilágot látott Kozma Béla, a Bolyai Farkas Líceum egykori igazgatója a két Bolyai a magyar irodalomban témát feldolgozó csodálatos könyve is” – mondta el a matematika professzor.
„A szobrom borszéki travertinből készült – ez az anyag majdnem márványkeménységű. A mű a felfelé törekvést szimbolizálja, a függőleges oszlopok kapcsolódnak Bolyai János paralelláihoz: a szobor két figurája egymás körül tekergőzik, és valahol a végtelenben találkoznak” – mutatta be művét Benedek József szobrászművész. Gheorghe Mureşan marosvásárhelyi alkotó más koncepció szerint dolgozott. „Egy hatalmas karosszéket faragtam a travertintömbből. Közel tizenöt éve foglalkoztat a karosszéktéma, amely a központot szimbolizálja, amihez mindent viszonyítunk. Amikor a Bolyai-témakört kellett képzőművészeti eszközökkel megjelenítenem, rájöttem, hogy egy ilyen kemény, masszív, monumentális alakzattal a mértantudós előtt is tiszteleghetek, hiszen lényegében a Teremtő is mértantudós, ugyanis a mindenség egy hallatlan precizitással megalkotott mértani alakzat” – mesélte a művész.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.