Kolozsváron is bemutatták Karácsonyi Zsolt A Krím című legújabb verseskötetét, amely még tavaly jelent meg a budapesti Orpheusz Kiadónál.
2016. március 13., 19:112016. március 13., 19:11
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája elnökeként, a Helikon főszerkesztőjeként is ismert költővel Balázs Imre József költő, irodalomtörténész beszélgetett a Bulgakov kávéházban pénteken.
Felvetette, hogy a Krímmel kapcsolatos versek egy része már a 2014-es, a félsziget sorsát érintő harcok és a népszavazás előtt megszülettek. A szerző elmondta, a Krím régóta foglalkoztatta – bár még nem jutott el oda, legutóbb éppen az ukrajnai helyzet hiúsította meg a tervezett utazást –, már csak azért is, mert történelmében több párhuzamot is felfedezni vél Erdéllyel, nagyjából ugyanabban az időszakban élvezett például (viszonylagos) függetlenséget, mint az Erdélyi Fejedelemség.
Ugyanakkor meglátása szerint közvetett módon a reneszánsz is a Krímben kezdődött, amennyiben onnan indult a nagy európai pestisjárvány, amelynek túlélői aztán egészen másképp kezdtek el gondolkodni az emberről magáról. Balázs Imre felvetésére, hogy a címbe való kiemelés mitikus hellyé teszi a Krímet, Karácsonyi elmondta, hogy szerinte „nem a vers termeli a mítoszt, hanem a mítosz hozza magával a verset\".
„A hétköznapok vannak a vízfelszínen, és a vers ugyan kommunikál a hétköznapokkal, de a mélytengeri állatokkal is, azokat igyekszik szóra bírni\" – mondta Karácsonyi Zsolt. Felvetődött a ritmus kiemelt fontossága is a verseiben, amire Weörest idézte, aki szerint „a vers formailag auditív\". „A ritmusok gyakran elvisznek valahová, ahová az értelem nem képes. A vers azon a ritmuson szólal meg, ahonnan a szerző épp megérkezett, annak a világnak a hangulatát hozza\" – tette hozzá.
Balázs Imre József a kötet „dezillúziós\" utolsó sorát is kiemelte: „Elporlottak a dajkamesék, jönnek a nindzsák\". „Gondok vannak a világban, metaforikusan ezt így jeleztem\" – mondta Karáconyi Zsolt, aki több verset is felolvasott a kötetből, a végén pedig dedikált az érdeklődőknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!