
Kolozsváron is bemutatták Karácsonyi Zsolt A Krím című legújabb verseskötetét, amely még tavaly jelent meg a budapesti Orpheusz Kiadónál.
2016. március 13., 19:112016. március 13., 19:11
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája elnökeként, a Helikon főszerkesztőjeként is ismert költővel Balázs Imre József költő, irodalomtörténész beszélgetett a Bulgakov kávéházban pénteken.
Felvetette, hogy a Krímmel kapcsolatos versek egy része már a 2014-es, a félsziget sorsát érintő harcok és a népszavazás előtt megszülettek. A szerző elmondta, a Krím régóta foglalkoztatta – bár még nem jutott el oda, legutóbb éppen az ukrajnai helyzet hiúsította meg a tervezett utazást –, már csak azért is, mert történelmében több párhuzamot is felfedezni vél Erdéllyel, nagyjából ugyanabban az időszakban élvezett például (viszonylagos) függetlenséget, mint az Erdélyi Fejedelemség.
Ugyanakkor meglátása szerint közvetett módon a reneszánsz is a Krímben kezdődött, amennyiben onnan indult a nagy európai pestisjárvány, amelynek túlélői aztán egészen másképp kezdtek el gondolkodni az emberről magáról. Balázs Imre felvetésére, hogy a címbe való kiemelés mitikus hellyé teszi a Krímet, Karácsonyi elmondta, hogy szerinte „nem a vers termeli a mítoszt, hanem a mítosz hozza magával a verset\".
„A hétköznapok vannak a vízfelszínen, és a vers ugyan kommunikál a hétköznapokkal, de a mélytengeri állatokkal is, azokat igyekszik szóra bírni\" – mondta Karácsonyi Zsolt. Felvetődött a ritmus kiemelt fontossága is a verseiben, amire Weörest idézte, aki szerint „a vers formailag auditív\". „A ritmusok gyakran elvisznek valahová, ahová az értelem nem képes. A vers azon a ritmuson szólal meg, ahonnan a szerző épp megérkezett, annak a világnak a hangulatát hozza\" – tette hozzá.
Balázs Imre József a kötet „dezillúziós\" utolsó sorát is kiemelte: „Elporlottak a dajkamesék, jönnek a nindzsák\". „Gondok vannak a világban, metaforikusan ezt így jeleztem\" – mondta Karáconyi Zsolt, aki több verset is felolvasott a kötetből, a végén pedig dedikált az érdeklődőknek.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!