
Fotó: Vizi Géza
Az űrben játszódik az első erdélyi magyar képregénysorozat, melyet havilap formájában ad ki ősztől két kézdivásárhelyi képzőművész. A sorozat önálló történetekből fog állni – ismertette a Krónikával Szabó Krisztina.
2017. július 20., 16:222017. július 20., 16:22
Feltűnt a láthatáron az első erdélyi magyar képregénysorozat, a Fantomatika, amelyet két fiatal kézdivásárhelyi képzőművész, Szabó Krisztina és Sárosi Mátyás Zsolt indít. A tudományos-fantasztikus történeteket tartalmazó, A4-esnél valamivel kisebb formátumú, színes, vonzó külsejű lap első száma az alkotók tervei szerint szeptemberben lát napvilágot.
„A fantomatika kifejezést Stanislaw Lem írásaiban olvastuk először, később máshol is találkoztunk vele. A fantomatika holografikus világot, mesterségesen kreált valóságot jelent, a virtuális tér hangzatosabb neve” – olvasható a Fantomatika.com honlapon.
Szabó Krisztina, aki a 40 oldalas, színes havilapban megjelenő képregények sztoriját írja, úgynevezett ciber sci-fi történeteket alkot, amelyeket Sárosi Mátyás Zsolt grafikus illusztrál.
Szabó Krisztina a Krónika megkeresésére elmondta,
Az új kiadványt első körben a székelyföldi megyékben, majd Magyarországon is szeretnék terjeszteni, a tervek szerint románul is kiadnák, és országszerte népszerűsítenék.
Fotó: Vizi Géza
„Régóta foglalkoztat bennünket a képregényírás és -rajzolás gondolata. Mivel fotó-videó szakot végeztem Kolozsváron, korábban animációval szerettem volna foglalkozni, aztán Sárosi Mátyással együtt rájöttünk, megpróbálunk képregényt írni, hiszen mindketten gyerekkorunk óta szeretjük a műfajt. Bár egyelőre ketten készítjük a képregényeket, más alkotókat is szívesen látunk a csapatba.
ahol azért természetesen adódhatnak problémák” – mondta el Szabó Krisztina.
Mint kifejette, a lapot azért is indítják, mert Erdélyben eddig nem jelent meg még magyar képregénylap, ugyanakkor abban reménykednek, hogy ahogyan saját korosztályukat magával ragadta a műfaj bűvölete, ugyanúgy a mostani fiatal generációt is elvarázsolhatja annak ellenére, hogy mozgóképhez van hozzászokva.
„A nagyon népszerű amerikai akciófilmek, mint például az X-Men, a Watchmen vagy az Avengers is tulajdonképpen képregényeken alapulnak, ezek pedig óriási kasszasikerek lettek. A mi képregényünkben nem szuperhősök szerepelnek, ugyanakkor nyilván mi is tudjuk, hogy merész a vállakozásunk, mégis reménykedünk abban, hogy az általunk megteremtett világ magával ragadhatja a fiatal olvasókat. Azt mondtuk magunknak: legyünk bátrak, és próbáljunk belevágni.
– mondta Szabó Krisztina.
„Úgy gondoljuk, hogy a szuperhősös képregények kínálata már így is elsöprő mennyiségű, és kissé talán fárasztó is, ezért mi nem szándékozunk ebbe az általánosan elfogadott képregényáramlatba tartozni. Ezt a kifejezési formát mint művészeti ágat szeretnénk gyakorolni, történeteink és rajzaink azzal a szándékkal születnek, hogy a világról alkotott igaz és őszinte véleményünket, rémlátásainkat, reményeinket és ezzel kapcsolatos átgondolt ötleteinket megmutassa.
és azt is, ha ebből a közösségből kiváló írók és rajzolók bukkannának elő, akikkel együttműködhetnénk” – olvasható a honlapon. Szabó Krisztina arra is kitért, hogy
Például Kós Károly Varjúnemzetségét Pusztai Georgeta rajzolta meg Kós stílusában, az író beleegyezését adta a kiadáshoz, és bár nem tipikusan képregény-szerűen (vagyis szövegbuborékokkal), de a képek alá írt párbeszédes szöveggel meg is jelent a kiadvány 1977-ben.
Fotó: Vizi Géza
Ezt megelőzően, 1972-ben Beke György szövegével és Deák Ferenc rajzaival könyv alakban megjelent a Pál vitéz című képregény, a törökverő Kinizsi Pál története. Rusz Lívia rajzaival megjelentek olyan népszerű művek képregényverziói is, mint az Óz, a nagy varázsló, Verne Kétévi vakációja, Barrie Pán Pétere, J. R. R. Tolkien A babója is. Rusz Lívia grafikus, festőművész és képregényrajzoló egyébként számtalan gyermekkönyv illusztrátoraként alkotott.
jellegzetes illusztrációit annak idején gyermeklapokban, gyermekkönyvekben is láthatták az olvasók, például Creangă meséinek magyar nyelvű kiadásában, de 1989 előtt román gyermeklapokban is (Arici Pogonici, Cravata Roşie, Luminiţa, Cutezători) illusztrált.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!