„A fantomatika kifejezést Stanislaw Lem írásaiban olvastuk először, később máshol is találkoztunk vele. A fantomatika holografikus világot, mesterségesen kreált valóságot jelent, a virtuális tér hangzatosabb neve” – olvasható a Fantomatika.com honlapon.

Szabó Krisztina, aki a 40 oldalas, színes havilapban megjelenő képregények sztoriját írja, úgynevezett ciber sci-fi történeteket alkot, amelyeket Sárosi Mátyás Zsolt grafikus illusztrál.

Elvágyódni a csillagok közé

Szabó Krisztina a Krónika megkeresésére elmondta,

Az új kiadványt első körben a székelyföldi megyékben, majd Magyarországon is szeretnék terjeszteni, a tervek szerint románul is kiadnák, és országszerte népszerűsítenék.

ahol azért természetesen adódhatnak problémák” – mondta el Szabó Krisztina.

Mint kifejette, a lapot azért is indítják, mert Erdélyben eddig nem jelent meg még magyar képregénylap, ugyanakkor abban reménykednek, hogy ahogyan saját korosztályukat magával ragadta a műfaj bűvölete, ugyanúgy a mostani fiatal generációt is elvarázsolhatja annak ellenére, hogy mozgóképhez van hozzászokva.

„A nagyon népszerű amerikai akciófilmek, mint például az X-Men, a Watchmen vagy az Avengers is tulajdonképpen képregényeken alapulnak, ezek pedig óriási kasszasikerek lettek. A mi képregényünkben nem szuperhősök szerepelnek, ugyanakkor nyilván mi is tudjuk, hogy merész a vállakozásunk, mégis reménykedünk abban, hogy az általunk megteremtett világ magával ragadhatja a fiatal olvasókat. Azt mondtuk magunknak: legyünk bátrak, és próbáljunk belevágni.

– mondta Szabó Krisztina.

Erdélyi előzmények: „Kós Károly-képregény”

„Úgy gondoljuk, hogy a szuperhősös képregények kínálata már így is elsöprő mennyiségű, és kissé talán fárasztó is, ezért mi nem szándékozunk ebbe az általánosan elfogadott képregényáramlatba tartozni. Ezt a kifejezési formát mint művészeti ágat szeretnénk gyakorolni, történeteink és rajzaink azzal a szándékkal születnek, hogy a világról alkotott igaz és őszinte véleményünket, rémlátásainkat, reményeinket és ezzel kapcsolatos átgondolt ötleteinket megmutassa.

és azt is, ha ebből a közösségből kiváló írók és rajzolók bukkannának elő, akikkel együttműködhetnénk” – olvasható a honlapon. Szabó Krisztina arra is kitért, hogy

Például Kós Károly Varjúnemzetségét Pusztai Georgeta rajzolta meg Kós stílusában, az író beleegyezését adta a kiadáshoz, és bár nem tipikusan képregény-szerűen (vagyis szövegbuborékokkal), de a képek alá írt párbeszédes szöveggel meg is jelent a kiadvány 1977-ben.

jellegzetes illusztrációit annak idején gyermeklapokban, gyermekkönyvekben is láthatták az olvasók, például Creangă meséinek magyar nyelvű kiadásában, de 1989 előtt román gyermeklapokban is (Arici Pogonici, Cravata Roşie, Luminiţa, Cutezători) illusztrált.