Bálint Előd (előtérben) kolozsvári színis hallgató A Zanox – Kockázatok és mellékhatások című film forgatásán
Fotó: Rumann Gábor
Bálint Előd, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) színművészetis hallgatója játssza a főszerepet a Zanox – kockázatok és mellékhatások című új magyar nagyjátékfilmben, amelyet csütörtöktől vetítenek a magyarországi mozik. Az udvarhelyi születésű fiatal színészt a sci-fi vígjáték forgatásáról, tapasztalatairól faggattuk.
2022. május 29., 14:142022. május 29., 14:14
A magyarországi mozikban csütörtöktől vetítik a Zanox – kockázatok és mellékhatások című, Baranyi Gábor Benő rendezte új játékfilmet, amelyben a székelyudvarhelyi Bálint Előd, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) színis hallgatója játssza a főszerepet. A 85 perces sci-fi vígjáték főszereplője megkeresésünkre elmondta, a rendező kereste meg őt és egyik csoporttársát a Facebookon, ahol felajánlotta a casting lehetőségét első nagyjátékfilmjébe.
„A film egyik jelenetéről készítettünk videót, ennek köszönhetően továbbjutottam a budapesti élő castingra. Ott különböző partnerekkel és egyénileg is megnéztek. Végül Erdős Lilivel megkaptuk a két főszerepet” – emlékezett vissza Bálint Előd.
A filmbeli sztoriban a kétes eredetű házi pálinkák sok fejfájást okoznak, a Zanox nevű kísérleti szerrel viszont lehetővé teszik az időutazást a múltba. Misivel, a főszereplővel is ez történik, akit a következő reggelen a másnaposság helyett ismét az érettségi vár. A szokatlan helyzettel élve a fiú bátrabban kezdeményez Jankánál, akibe régóta szerelmes, megpróbál megakadályozni egy gyilkosságot, és a történelemtételt is átnézi, amit húzni fog. Arra viszont nem gondol, hogy mennyi mindennek kell a helyén lennie ahhoz, hogy napját valóban a legjobbá alakítsa, miközben vészesen fogy az időutazás üzemanyaga, a házi pálinka.
Fotó: Jelenet a Zanox – kockázatok és mellékhatások című filmből
„Nagyon fontos volt észben tartanom, hogy éppen hol járunk a történetben, mivel nem kronológiai sorrendben vettük fel a jeleneteket. A filmbeli időutazás is bonyolította a dolgokat. Ennek ellenére nagyon jó élménynek bizonyult a forgatás” – mondta a film főszereplője, aki a Dunaújvárosban töltött napokat szerette a legjobban, mert mindannyian ugyanabban a kollégiumban laktak.
Mint mondta, ez jó csapatösszerázónak mutatkozott, ami hatással volt a stáb további munkájára és hangulatára. A forgatás során nehézségekkel is szembesült a fiatal színész, mivel „nagyon sokszor ütközött a saját határaiba”. Ilyen volt a magyarországi Komlóban forgatott akciójelenet, amit sokszor próbált, és azt gondolta „sohasem fogják tudni felvenni”. Mint fogalmazott, amikor sikerült, „elképesztő érzés volt”.
„Aggódtam, hogy nem leszünk meg 19 nap alatt, viszont felgyorsította a munkát Romwalter Judit, a film társproducere, aki két kamerát adott a forgatásra. Ennek köszönhetően sikerült mindent időben felvenni” – tette hozzá Bálint Előd.
Következő nap próbáltak két jelenetet a filmből. Mivel az egyik nagyon sokszor ismétlődik, azon is dolgoztak, hogy Misi karaktere hogyan változik az időutazás hatására. Fontos volt, hogy az időugrás segítségével elért sikerek és a megszerzett tudás hatására változzon a főszereplő jelleme, láthatóvá váljon a magabiztossága.
Fotó: Rumann Gábor
„Az volt a legújabb tapasztalat számomra, hogy csak addig tartom a kezemben a saját dolgomat, ameddig nem készül egy olyan felvétel az adott jelenetről, amit a rendező és az operatőr elfogad. Aztán továbbmegyünk a következő részre, és az eredményt csak egy év múlva látom” – hangsúlyozta az előadóművész. A filmes tapasztalattól eltérően az egyetemi évek alatt hozzá volt szokva, hogy végignézi az előadás teljes próbafolyamatát, a saját munkáját végig „kézben tartja”, és a premier előtt már ismeri a végterméket.
A jövőre nézve elmondta, mindenképp leteszi az államvizsgát, majd szeretne színházban dolgozni, de a filmes munkát is szívesen folytatná. A Zanox – Kockázatok és mellékhatások a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjának keretében készült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az AI egyre látványosabban formálja a kreatív iparágakat, köztük a könyvillusztráció világát is. Az Ép ész vs. gép ész című cikkorozatunkban a többször díjazott grafikus, Orosz Annabella beszél arról, hogyan alakítja át az AI az alkotói folyamatot.
Immár 7. alkalommal zajlik Szatmárnémetiben a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) vándorfesztiválja, a MaFeszt. A március 9-ig tartó, tíznapos seregszemlén az erdélyi magyar színházak több előadását nyílt alkalmunk megtekinteni.
Az elmúlt hetekben találgatások és plágiumvádak kísérték Tompa Gábor készülő Ionesco-rendezését, amely eredetileg a budapesti Nemzeti Színház számára készült.
Sepsiszentgyörgyön csütörtökön nyitják meg L. Deák Réka Színek, formák, hangulatok című kiállítását.
Szatmárnémetiben, a 7. MaFeszt helyszínén tartott sajtótájékoztatón jelentették be: három erdélyi magyar társulat csatlakozott újonnan a MASZÍN – Magyar Színházi Szövetséghez.
A budapesti Néprajzi Múzeum idén is megszervezi a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, amelyre ifjúsági kategóriában is várja a pályamunkákat az egész Kárpát-medencéből, a 7–12. osztályos magyar diákoktól.
Rendezői pályafutásáért életműdíjban részesíti Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Román Színházi Szövetség (UNITER). A szakmai testület szerdán tette közzé a 2025-ös év UNITER-díj jelöléseinek listáját.
Visszatér Szatmárnémetibe a MASZÍN (Magyar Színházi Szövetség) vándorfesztiválja, a MaFeszt. A tíznapos, február 28-án kezdődő szemlén bemutatkoznak a MASZÍN tagszínházainak társulatai, prózai, tánc- és bábtagozatai.
Két előadással, az ifj. Vidnyánszky Attila rendezte Ifjú barbárok és a Janovics című produkcióval lép fel a debreceni XVI. DESZKA Fesztiválon a Kolozsvári Állami Magyar Színház – adta hírül az erdélyi teátrum.
Négynyelvű információk, érintőképernyős állomások, digitális térképek segítik a különböző korszakok és életutak megismerését a Szatmár Megyei Múzeumban, amelyet nemrég mi is meglátogattunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!