A tavalyi évhez hasonlóan „Eltiltva és elfelejtve” mottóval rendezik meg idén is a Tokaji Írótábort, amely ezúttal 1965-től 1990-ig öleli fel a hallgatás és elhallgattatás éveit a magyar irodalomban, a magyarországi és határon túli magyar írók, költők irodalomtörténészek rendezvénye augusztus 14-én kezdődik és 16-ig tart a Tisza-parti városban.
2013. július 09., 17:032013. július 09., 17:03
2013. július 09., 17:402013. július 09., 17:40
A szervezők tájékoztatása szerint a 2012-ben áttekintett 1945-65 közötti időszak után most az azt követő évtizedek történéseit vizsgálják. Sáray László, az írótábor kuratóriumának titkára korábban az MTI-nek azt mondta: a Tokaji Írótábor negyven éven át mindig a magyar szellemi élet nagy kihívásaira válaszolt, szorító közéleti kérdéseket vitatott meg, most sem lesz ez másképp.
Az elmúlt évben a 20. századi irodalom és a politikai hatalom viszonyára koncentráltak az írók, költők, irodalomtörténészek, akik az akkori tanácskozás szakmai sikerére és eredményességére építve, valamint a korszak nagyságára való tekintettel idén a megkezdett tematikát folytatják.
Megfogalmazásuk szerint „nem kaphatunk valós képet az elmúlt évszázad magyar szellemi folyamatairól, ha a diktatúra évtizedei kártevéseinek sokféle módozatára nem derítünk közösen fényt. A folyamatosan visszavert kulturális szabadságharcok a hatalom erózióját is fokozták. Ennek a történetnek a fölvázolása, csomópontjainak föltárása, folyamatának további árnyalása elengedhetetlen feltétel a huszadik század magyar irodalom- és szellemtörténetének elfogulatlan, objektív, sokszínű megrajzolásához\".
Sáray László szólt arról is: a témák között szerepel az, hogy miképp alakult az 1956-ban szabadult alkotók és az 1956-os emigráció pályája, hogyan történt az elhallgattatott nagy művészek és gondolkodók – például Hamvas Béla, Füst Milán, Kassák Lajos, Kodolányi János, Weöres Sándor, az Újhold alkotói – „visszaszivárogtatása” az irodalmi közéletbe. Szintén a témák között szerepel az, hogy milyen módon vívták szellemi védharcukat a folyóiratok, az írói közösségek; hogyan alakult a magyar neoavantgárd helyzete Magyarországon és a határokon túl, miként próbált lazítani a rendszer kötöttségén a 60-as évek végén induló új nemzedék, milyen hatással volt az ő fellépésük egyrészt az „aczéli kultúrpolitikára”, másrészt az őket befogadó irodalmi közegre.
Napirendre tűznék azt is, hogy milyen szerepe volt a Tokaji Írótábor első 17 évének az irodalom önvédelmi folyamatainak ösztönzésében, milyen lehetőségei voltak a szamizdatkultúra terjesztésének, milyen hullámot indított el a Magyar Írószövetség emlékezetes 1986-os közgyűlése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!