
A tavalyi évhez hasonlóan „Eltiltva és elfelejtve” mottóval rendezik meg idén is a Tokaji Írótábort, amely ezúttal 1965-től 1990-ig öleli fel a hallgatás és elhallgattatás éveit a magyar irodalomban, a magyarországi és határon túli magyar írók, költők irodalomtörténészek rendezvénye augusztus 14-én kezdődik és 16-ig tart a Tisza-parti városban.
2013. július 09., 17:032013. július 09., 17:03
2013. július 09., 17:402013. július 09., 17:40
A szervezők tájékoztatása szerint a 2012-ben áttekintett 1945-65 közötti időszak után most az azt követő évtizedek történéseit vizsgálják. Sáray László, az írótábor kuratóriumának titkára korábban az MTI-nek azt mondta: a Tokaji Írótábor negyven éven át mindig a magyar szellemi élet nagy kihívásaira válaszolt, szorító közéleti kérdéseket vitatott meg, most sem lesz ez másképp.
Az elmúlt évben a 20. századi irodalom és a politikai hatalom viszonyára koncentráltak az írók, költők, irodalomtörténészek, akik az akkori tanácskozás szakmai sikerére és eredményességére építve, valamint a korszak nagyságára való tekintettel idén a megkezdett tematikát folytatják.
Megfogalmazásuk szerint „nem kaphatunk valós képet az elmúlt évszázad magyar szellemi folyamatairól, ha a diktatúra évtizedei kártevéseinek sokféle módozatára nem derítünk közösen fényt. A folyamatosan visszavert kulturális szabadságharcok a hatalom erózióját is fokozták. Ennek a történetnek a fölvázolása, csomópontjainak föltárása, folyamatának további árnyalása elengedhetetlen feltétel a huszadik század magyar irodalom- és szellemtörténetének elfogulatlan, objektív, sokszínű megrajzolásához\".
Sáray László szólt arról is: a témák között szerepel az, hogy miképp alakult az 1956-ban szabadult alkotók és az 1956-os emigráció pályája, hogyan történt az elhallgattatott nagy művészek és gondolkodók – például Hamvas Béla, Füst Milán, Kassák Lajos, Kodolányi János, Weöres Sándor, az Újhold alkotói – „visszaszivárogtatása” az irodalmi közéletbe. Szintén a témák között szerepel az, hogy milyen módon vívták szellemi védharcukat a folyóiratok, az írói közösségek; hogyan alakult a magyar neoavantgárd helyzete Magyarországon és a határokon túl, miként próbált lazítani a rendszer kötöttségén a 60-as évek végén induló új nemzedék, milyen hatással volt az ő fellépésük egyrészt az „aczéli kultúrpolitikára”, másrészt az őket befogadó irodalmi közegre.
Napirendre tűznék azt is, hogy milyen szerepe volt a Tokaji Írótábor első 17 évének az irodalom önvédelmi folyamatainak ösztönzésében, milyen lehetőségei voltak a szamizdatkultúra terjesztésének, milyen hullámot indított el a Magyar Írószövetség emlékezetes 1986-os közgyűlése.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
szóljon hozzá!