
Fotó: A szerző felvétele
2011. március 31., 08:292011. március 31., 08:29
A magyar forradalom és szabadságharc leverésének 162. évfordulójára időzített tárlat megnyitása történelminek nevezhető, hiszen a több mint százéves gyűjteményt az 1970-es évek végén a raktárak mélyére száműzték. Az Arad Megyei Múzeum, a Szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Budapesti Hadtörténeti Múzeum 2009 decembere és 2010 novembere között együttesen tárta fel és restaurálta az ereklyemúzeum anyagát. A háromoldalú együttműködés folytatódik, miután a román–magyar együttműködéseket támogató európai uniós alaptól újabb 200 ezer eurós támogatást nyertek el a gyűjtemény közkinccsé tételére, kiállítások szervezésére és kiadványok nyomtatására. Három reprezentatív kiállítást terveznek: az első október 6-án nyílik meg Aradon, Szegeden jövő januárban látható majd, a Budapesti Hadtörténeti Múzeumban pedig 2012. március 15-én nyitják meg. Emellett egy kisebb vándorkiállítás is útjára indul, amely bemutatja az Aradon őrzött legfontosabb tárgyakat.
Három kötetet is megjelentetnek a projekt keretében: a múzeum katalógusát magyar, román és angol nyelven, egy iratgyűjteményt, valamint az Aradi Ereklyemúzeum létrejöttét és történetét feldolgozó könyvet. „Az itt őrzött iratanyag is ritkaság – nyilatkozta a sajtótájékoztató után dr. Zakar Péter történész, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke –, hiszen Csányi László erdélyi vagy Vukovics Sebő bánsági teljhatalmú kormánybiztos iratainak jelentős része itt található, de felbukkant eddig még ismeretlen Kossuth-levél is itt.”
„Megtörtént a gyűjtemény számbavétele, tudományos feldolgozása, és most jön az a rész, ami a muzeológusnak is a szíve csücske, de leginkább az érdeklődő közönségnek tartogat kellemes meglepetéseket – magyarázta dr. Kedves Gyula tudományosprojekt-vezető, a Budapesti Hadtörténeti Múzeum igazgatója. – Most már kimondhatjuk, hogy az 1848-as vonatkozású gyűjtemények között igen előkelő helyet foglal el az aradi: a Magyar Nemzeti Múzeum és a Budapesti Hadtörténeti Múzeum gyűjteményeivel is vetekszik.” A szakember szerint a műtárgyvédelmi feladatok mellőzése, a sok évtizedes mulasztás nyomot hagyott a tárgyakon, így nagyon sok munka vár még a restaurátorokra. A kiállításokat úgy csoportosítják, hogy meglegyenek a „húzó” tárgyak, amelyek történelmi személyiségekhez köthetők, vagy műtárgyakként is rendkívül becsesek. „Igyekszünk úgy kialakítani a tárlatot, hogy látogatócsalogató és tudományos produktum is legyen” – mondta a projektvezető.
A legnagyobb érdeklődés a három reprezentatív kiállítást övezi, de a vándorkiállítás sem elhanyagolható, mert ez fog hírt adni arról, hogy micsoda kincsek vannak az aradi múzeumban – mondták az illetékesek. Kedves Gyula kifejezte reményét, hogy lesz egy harmadik része is a projektnek, aminek keretében az aradi végleges kiállítást is megvalósíthatják.
| Az Aradi Ereklyemúzeum története 1867-re nyúlik vissza. Ekkor egy aradi lapban közzétett felhívásra Kárpát-medence-szerte gyűjtés indult, és 1893-ra annyi relikvia gyűlt össze, hogy a szervezők, a Kölcsey Egyesület köré tömörülő értelmiségiek (Márki Sándor, Jancsó Benedek, Varjassy Árpád stb.) úgy vélték, hogy eljött az idő egy kiállításra. A színház emeletén nyitották meg az első tárlatot 1893. március 15-én. Hosszú ideig volt itt a gyűjtemény, de évről évre gyarapodott, így 1913 októberében, amikor megnyílt a kultúrpalota, odaköltöztették az akkor már 6-7 ezres kollekciót. Átvészelte Trianont és a kommunista diktatúra első nehéz éveit, de a múzeumot egyre csonkították. Az 1970-es évek közepéig önálló múzeumi részlegként működött, ám Ceauşescu személyi kultusza kiteljesedésekor átalakították, majd megszüntették (ekkor kerültek az emléktárgyak a raktárakba). Ami manapság látható belőle, az csak a kiállítás egy kicsi része az aradi múzeum történelmi részlegén. Az ereklyemúzeum 17 ezer dokumentumot és tárgyi emléket tartalmaz. |
Pataky Lehel Zsolt
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
szóljon hozzá!