
Fotó: A szerző felvétele
2011. március 31., 08:292011. március 31., 08:29
A magyar forradalom és szabadságharc leverésének 162. évfordulójára időzített tárlat megnyitása történelminek nevezhető, hiszen a több mint százéves gyűjteményt az 1970-es évek végén a raktárak mélyére száműzték. Az Arad Megyei Múzeum, a Szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Budapesti Hadtörténeti Múzeum 2009 decembere és 2010 novembere között együttesen tárta fel és restaurálta az ereklyemúzeum anyagát. A háromoldalú együttműködés folytatódik, miután a román–magyar együttműködéseket támogató európai uniós alaptól újabb 200 ezer eurós támogatást nyertek el a gyűjtemény közkinccsé tételére, kiállítások szervezésére és kiadványok nyomtatására. Három reprezentatív kiállítást terveznek: az első október 6-án nyílik meg Aradon, Szegeden jövő januárban látható majd, a Budapesti Hadtörténeti Múzeumban pedig 2012. március 15-én nyitják meg. Emellett egy kisebb vándorkiállítás is útjára indul, amely bemutatja az Aradon őrzött legfontosabb tárgyakat.
Három kötetet is megjelentetnek a projekt keretében: a múzeum katalógusát magyar, román és angol nyelven, egy iratgyűjteményt, valamint az Aradi Ereklyemúzeum létrejöttét és történetét feldolgozó könyvet. „Az itt őrzött iratanyag is ritkaság – nyilatkozta a sajtótájékoztató után dr. Zakar Péter történész, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke –, hiszen Csányi László erdélyi vagy Vukovics Sebő bánsági teljhatalmú kormánybiztos iratainak jelentős része itt található, de felbukkant eddig még ismeretlen Kossuth-levél is itt.”
„Megtörtént a gyűjtemény számbavétele, tudományos feldolgozása, és most jön az a rész, ami a muzeológusnak is a szíve csücske, de leginkább az érdeklődő közönségnek tartogat kellemes meglepetéseket – magyarázta dr. Kedves Gyula tudományosprojekt-vezető, a Budapesti Hadtörténeti Múzeum igazgatója. – Most már kimondhatjuk, hogy az 1848-as vonatkozású gyűjtemények között igen előkelő helyet foglal el az aradi: a Magyar Nemzeti Múzeum és a Budapesti Hadtörténeti Múzeum gyűjteményeivel is vetekszik.” A szakember szerint a műtárgyvédelmi feladatok mellőzése, a sok évtizedes mulasztás nyomot hagyott a tárgyakon, így nagyon sok munka vár még a restaurátorokra. A kiállításokat úgy csoportosítják, hogy meglegyenek a „húzó” tárgyak, amelyek történelmi személyiségekhez köthetők, vagy műtárgyakként is rendkívül becsesek. „Igyekszünk úgy kialakítani a tárlatot, hogy látogatócsalogató és tudományos produktum is legyen” – mondta a projektvezető.
A legnagyobb érdeklődés a három reprezentatív kiállítást övezi, de a vándorkiállítás sem elhanyagolható, mert ez fog hírt adni arról, hogy micsoda kincsek vannak az aradi múzeumban – mondták az illetékesek. Kedves Gyula kifejezte reményét, hogy lesz egy harmadik része is a projektnek, aminek keretében az aradi végleges kiállítást is megvalósíthatják.
| Az Aradi Ereklyemúzeum története 1867-re nyúlik vissza. Ekkor egy aradi lapban közzétett felhívásra Kárpát-medence-szerte gyűjtés indult, és 1893-ra annyi relikvia gyűlt össze, hogy a szervezők, a Kölcsey Egyesület köré tömörülő értelmiségiek (Márki Sándor, Jancsó Benedek, Varjassy Árpád stb.) úgy vélték, hogy eljött az idő egy kiállításra. A színház emeletén nyitották meg az első tárlatot 1893. március 15-én. Hosszú ideig volt itt a gyűjtemény, de évről évre gyarapodott, így 1913 októberében, amikor megnyílt a kultúrpalota, odaköltöztették az akkor már 6-7 ezres kollekciót. Átvészelte Trianont és a kommunista diktatúra első nehéz éveit, de a múzeumot egyre csonkították. Az 1970-es évek közepéig önálló múzeumi részlegként működött, ám Ceauşescu személyi kultusza kiteljesedésekor átalakították, majd megszüntették (ekkor kerültek az emléktárgyak a raktárakba). Ami manapság látható belőle, az csak a kiállítás egy kicsi része az aradi múzeum történelmi részlegén. Az ereklyemúzeum 17 ezer dokumentumot és tárgyi emléket tartalmaz. |
Pataky Lehel Zsolt
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
szóljon hozzá!