
Fotó: A szerző felvétele
2011. március 31., 08:292011. március 31., 08:29
A magyar forradalom és szabadságharc leverésének 162. évfordulójára időzített tárlat megnyitása történelminek nevezhető, hiszen a több mint százéves gyűjteményt az 1970-es évek végén a raktárak mélyére száműzték. Az Arad Megyei Múzeum, a Szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Budapesti Hadtörténeti Múzeum 2009 decembere és 2010 novembere között együttesen tárta fel és restaurálta az ereklyemúzeum anyagát. A háromoldalú együttműködés folytatódik, miután a román–magyar együttműködéseket támogató európai uniós alaptól újabb 200 ezer eurós támogatást nyertek el a gyűjtemény közkinccsé tételére, kiállítások szervezésére és kiadványok nyomtatására. Három reprezentatív kiállítást terveznek: az első október 6-án nyílik meg Aradon, Szegeden jövő januárban látható majd, a Budapesti Hadtörténeti Múzeumban pedig 2012. március 15-én nyitják meg. Emellett egy kisebb vándorkiállítás is útjára indul, amely bemutatja az Aradon őrzött legfontosabb tárgyakat.
Három kötetet is megjelentetnek a projekt keretében: a múzeum katalógusát magyar, román és angol nyelven, egy iratgyűjteményt, valamint az Aradi Ereklyemúzeum létrejöttét és történetét feldolgozó könyvet. „Az itt őrzött iratanyag is ritkaság – nyilatkozta a sajtótájékoztató után dr. Zakar Péter történész, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke –, hiszen Csányi László erdélyi vagy Vukovics Sebő bánsági teljhatalmú kormánybiztos iratainak jelentős része itt található, de felbukkant eddig még ismeretlen Kossuth-levél is itt.”
„Megtörtént a gyűjtemény számbavétele, tudományos feldolgozása, és most jön az a rész, ami a muzeológusnak is a szíve csücske, de leginkább az érdeklődő közönségnek tartogat kellemes meglepetéseket – magyarázta dr. Kedves Gyula tudományosprojekt-vezető, a Budapesti Hadtörténeti Múzeum igazgatója. – Most már kimondhatjuk, hogy az 1848-as vonatkozású gyűjtemények között igen előkelő helyet foglal el az aradi: a Magyar Nemzeti Múzeum és a Budapesti Hadtörténeti Múzeum gyűjteményeivel is vetekszik.” A szakember szerint a műtárgyvédelmi feladatok mellőzése, a sok évtizedes mulasztás nyomot hagyott a tárgyakon, így nagyon sok munka vár még a restaurátorokra. A kiállításokat úgy csoportosítják, hogy meglegyenek a „húzó” tárgyak, amelyek történelmi személyiségekhez köthetők, vagy műtárgyakként is rendkívül becsesek. „Igyekszünk úgy kialakítani a tárlatot, hogy látogatócsalogató és tudományos produktum is legyen” – mondta a projektvezető.
A legnagyobb érdeklődés a három reprezentatív kiállítást övezi, de a vándorkiállítás sem elhanyagolható, mert ez fog hírt adni arról, hogy micsoda kincsek vannak az aradi múzeumban – mondták az illetékesek. Kedves Gyula kifejezte reményét, hogy lesz egy harmadik része is a projektnek, aminek keretében az aradi végleges kiállítást is megvalósíthatják.
| Az Aradi Ereklyemúzeum története 1867-re nyúlik vissza. Ekkor egy aradi lapban közzétett felhívásra Kárpát-medence-szerte gyűjtés indult, és 1893-ra annyi relikvia gyűlt össze, hogy a szervezők, a Kölcsey Egyesület köré tömörülő értelmiségiek (Márki Sándor, Jancsó Benedek, Varjassy Árpád stb.) úgy vélték, hogy eljött az idő egy kiállításra. A színház emeletén nyitották meg az első tárlatot 1893. március 15-én. Hosszú ideig volt itt a gyűjtemény, de évről évre gyarapodott, így 1913 októberében, amikor megnyílt a kultúrpalota, odaköltöztették az akkor már 6-7 ezres kollekciót. Átvészelte Trianont és a kommunista diktatúra első nehéz éveit, de a múzeumot egyre csonkították. Az 1970-es évek közepéig önálló múzeumi részlegként működött, ám Ceauşescu személyi kultusza kiteljesedésekor átalakították, majd megszüntették (ekkor kerültek az emléktárgyak a raktárakba). Ami manapság látható belőle, az csak a kiállítás egy kicsi része az aradi múzeum történelmi részlegén. Az ereklyemúzeum 17 ezer dokumentumot és tárgyi emléket tartalmaz. |
Pataky Lehel Zsolt
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
szóljon hozzá!