Nem szándékozik letérni a néhány évvel ezelőtt elkezdett útról, hanem azt szeretné folytatni még nagyobb elszántsággal a Maros Művészegyüttes – jelentette ki a tegnap az intézmény igazgatója, Bararbási Attila Csaba, aki szerint a táncszínház jelentette az igazi előrelépést, hisz ezzel olyan rétegeket szólítottak meg, amelyek addig nemigen látogatták a társulat előadásait.
2013. szeptember 11., 18:242013. szeptember 11., 18:24
Erdélyi magyar seregszemle készül
Október 3. és 6. között Marosvásárhelyen kerül sor a hivatásos erdélyi magyar táncegyüttesek fesztiváljára, amelyen, a jelek szerint, mind az öt társulat képviselteti magát – a házigazdák mellett a Várad Táncegyüttes, a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes és az Udvarhely Táncműhely. Mindegyik egy-egy előadással lép a közönség elé, majd a seregszemle utolsó napján, a vasárnapi díjkiosztó gálán produkcióiknak egy-egy részletét ismét előadják.
Az együttes vezetője nem tartotta elhanyagolandó ténynek a sikeres külföldi turnékat és vendégszerepléseket, a megsokasodott szakmai díjakat, mint ahogy azt sem, hogy hosszú évtizedek után újból sikerült eljutni az erdélyi és partiumi magyarság szórványvidékeire. Benedek Botond színművész, a társulat új szervezője az eddiginél is gazdagabb tájolási programot ígért. Mint hangsúlyozta, céljuk még inkább nyitni a közönség felé, még több eldugott, a színtársulatok és táncegyüttesek által elkerült kis települést felkeresni. Fűzesi Albert, a magyar társulat vezetője lemondott egyébként lemondott tisztségéről, helyét a fiatal táncos és koreográfus, Varró Huba tölti be az új évadtól.
„Olyan rendezőkkel és koreográfusokkal dolgoztunk, akik jelentősen kiszélesítették a palettánkat. Az általuk megszabott irányt követve, állunk az új kihívások elé” – fejtette ki Barabási Attila Csaba.
A társulat szeptember 20-án visz közönség elé egy újabb Kányádi-versből ihletődött előadást. Juhász Zsolt rendező-koreográfus irányításával készült Fekete-pirost egy hét múlva tekinthetik meg a marosvásárhelyiek. A produkció jelmezeit az eddig csak színházakkal együttműködő Szélyes Andrea tervezi és készíti. „A vannak vidékek után azért választottam ismét Kányádit, mert őt tartom a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakjának, a Fekete-piros című versét pedig az egyik legjobb művének” – indokolta meg választását a vendégrendező. Juhász szerint a készülő előadás úgy foglalkozik az erdélyi magyarság sorsával, hogy egy csöppnyi politikát sem visz bele. Noha Kányádi Sándor 1972-ben írt verse több mint négy évtizedes távlatból „érkezik”, semmit nem veszített erejéből, lendülete meg ihletet ad korunk alkotóinak is. Az erdélyi néptáncokra épülő produkcióban, a korábbi bemutatókhoz hasonlóan, a múlt együtt él a jelennel, és a korszerű színház eszközeivel úgy teszi fel ismét a költő kérdéseit, hogy közben lehetőséget próbál adni a vers rejtett horizontjainak kibontására és az újraértelmezésre.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!