Író a tévhitek, szerelmek börtönében – Csáth Géza életéről tartott előadást Szajbély Mihály irodalomtörténész Kolozsváron

Író a tévhitek, szerelmek börtönében – Csáth Géza életéről tartott előadást Szajbély Mihály irodalomtörténész Kolozsváron

Szajbély Mihály szegedi irodalomtörténész régóta tanulmányozza a tragikus sorsú Csáth Géza író élettörténetét

Fotó: Tőkés Hunor

„Hármas művésznek” tartotta Csáth Géza írót, orvost, zeneszerzőt unokatestvére, Kosztolányi Dezső. A fiatalon elhunyt, tragikus sorsú Csáth életéről, művészetéről Szajbély Mihály szegedi irodalomtörténész tartott előadást Kolozsváron.

2018. október 24., 09:552018. október 24., 09:55

2018. október 24., 18:402018. október 24., 18:40

Csáth Géza író, pszichiáter, pszichoanalitikus, zenekritikus, zeneszerző (1887–1919) életművéről, magánéletéről, a nőkhöz fűződő, korántsem egyszerű viszonyáról tartott előadást Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetem professzora.

A Hidd el nekem, hogy nagyon jó asszony lenne belőlem – Csáth Géza és a nők című, hétfő délutáni előadás Csáth magánéletébe engedett bepillantást az író levelezése és naplói alapján.

„A tehetséges művész életében legalább olyan meghatározó szerepet játszott morfiumfüggősége, mint a nők utáni vágyakozása és az egészségi állapotáról szőtt tévképzetei” – mutatott rá a professzor.

Galéria

Fotó: Tőkés Hunor

Csáth közismertebb művei közé tartozik Az elmebeteg nő naplója, valamint az Anyagyilkosság, mindkét műből filmet készített Szász János: utóbbiból A Witman fiúk címmel. Az előadáson elhangzott, Csáth Géza sosem lett annyira híres, mint unokatestvére, Kosztolányi Dezső, ám ez nem gátolta meg abban, hogy a tragikus sorsú író, kritikus, zeneesztéta, orvos rövid idő alatt jelentős alkotásokat hagyjon hátra az utókor, valamint a művészet- és irodalomtörténet számára.

Szajbély Mihály részletesen vizsgálja Csáth életét, szerinte ugyanis a magyar irodalom sokáig elfeledkezett erről az érdekes életpályájú íróról, pedig Csáth Kosztolányitól csupán annyiban különbözött, hogy míg Kosztolányi hihetetlenül tehetséges költőként, íróként ezt az utat választotta magának, addig Csáth Géza sokoldalú tehetségként nem tudta eldönteni, hogy mivel foglalkozna szívesebben. „Unokabátyja, Kosztolányi Dezső »hármas művésznek« tartotta Csáthot” – mondta a kutató.

Galéria

Fotó: Tőkés Hunor

Kifejtette,

Csáthnak először 14 évesen jelent meg zenekritikája, majd novelláit a Nyugat közölte, de a művészet és az írás végigkísérte mind a 32 évét, halála előtt is zenét szerzett.

Egyébként a zeneszerzés mellett tette le elsőként a voksát, hisz több hangszeren is játszott, viszont a zeneakadémia nem értékelte, hogy a fiatal tehetség saját műveivel áll eléjük, elutasították. A budapesti orvosi karon folytatta, ahol Sigmund Freud Álomfejtés című könyve hatására az ideggyógyászat és a pszichoanalízis felé fordult. Szajbély Mihály szerint ez irodalmi tevékenységét negatívan érintette, Csáth ugyanis ismerve mások érzelmi világának megfejtését, egyre kevésbé szerette volna, ha saját érzelmeit írásaiból kiolvassák.

Naplóiból tudjuk – amelyeket a professzor szerint azért is írt, hogy később saját magát kielemezze –, hogy szenzitív, a hangulatokat erősen érzékelő ember volt, amit húga szenvedései és halálos betegsége váltott ki nála, ezt próbálta tompítani morfiummal, amihez orvosként könnyedén hozzájutott. Az irodalomtörténész azt is elmondta, az író morfiumfüggőségét egy téves diagnózis indította el, de már előtte is beképzelt magának betegségeket. Először tuberkulózist állapított meg magán, majd szívbetegséget, de impotenciára is gyanakodott, akkor is, amikor Kosztolányi Dezsővel együtt a bordélyházak gyakori vendégévé vált.

Idézet
Nőcsábász volt, de megmaradt a paranoiája, fürdőorvosként több nőnél is próbálkozott. Az egyik ilyen hölgyet Jolánnak hívták, ő lett élete nagy szerelme, a férjes asszony segítette Csáth Gézát kigyógyulni az impotencia tévhitéből”

– szögezte le az író életművét, élettörténetét több éve tanulmányozó kutató.

Galéria

Mint kifejtette, Csáthnak a Jolánnal való kapcsolata megszakadt, a szakítás a jövendő feleségnek, Olgának kedvezett, aki viszont inkább csak támasza volt Csáthnak, nem pedig betöltője a Jolán utáni űrnek – a családtagok és barátok szerint nem volt elég intelligens hozzá. Szajbély azt is elmondta, az író mániákusan féltékenyen volt dacára annak, hogy Olgát többször is megcsalta.

Az előadáson elhangzott az is, az első világháború idején Csáth katonaorvosként szolgált, és olyannyira túlzásba vitte a morfiumozást, hogy a felettesei kénytelenek voltak tisztségéből felfüggeszteni. Hazatérése nem segített lelkiállapotán, kis idő elteltével a szer hatása alatt féltékenységből elvesztette önuralmát, és lelőtte feleségét, majd felvágta az ereit. Az orvosoknak sikerült őt megmenteniük, de megszökött az elmegyógyintézetből, elindult a szerb határ felé, de nem jutott át, mielőtt elfogták volna, megmérgezte magát.

Tőkés Hunor

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 10., szerda

A szilágysomlyói születésű Jovián György festőművésznek nyílik kiállítása Bukarestben

Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.

A szilágysomlyói születésű Jovián György festőművésznek nyílik kiállítása Bukarestben
2024. április 10., szerda

A 80 éve született Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön és Székelyszentmiklóson

A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.

A 80 éve született Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából  Sepsiszentgyörgyön és Székelyszentmiklóson
2024. április 09., kedd

A Csillagok háborúja-sorozat rendezője tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap az idei cannes-i filmfesztiválon

Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.

A Csillagok háborúja-sorozat rendezője tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap az idei cannes-i filmfesztiválon
2024. április 09., kedd

Agócs Gergely néprajzkutatóval alakíthatják ki egyéni mesemondói stílusukat a pedagógusok

Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.

Agócs Gergely néprajzkutatóval alakíthatják ki egyéni mesemondói stílusukat a pedagógusok
2024. április 09., kedd

Japán sztrájkkal kapcsolódik be a kormány diszkriminatív bérpolitikája elleni országos tiltakozásba a Csíki Székely Múzeum

Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.

Japán sztrájkkal kapcsolódik be a kormány diszkriminatív bérpolitikája elleni országos tiltakozásba a Csíki Székely Múzeum
2024. április 09., kedd

A székely nemzet legendás hőséről, Gábor Áronról mutatnak be összegző kötetet Sepsiszentgyörgyön

Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.

A székely nemzet legendás hőséről, Gábor Áronról mutatnak be összegző kötetet Sepsiszentgyörgyön
2024. április 09., kedd

Verssétára hívja közönségét a nagyváradi színház, Kovács András Ferencre emlékeznek a magyar költészet napján

Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.

Verssétára hívja közönségét a nagyváradi színház, Kovács András Ferencre emlékeznek a magyar költészet napján
2024. április 06., szombat

Most vagy soha! – A film készítésének kulisszatitkaiba avatnak be erdélyi turnéjukon az alkotók

Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.

Most vagy soha! – A film készítésének kulisszatitkaiba avatnak be erdélyi turnéjukon az alkotók
2024. április 04., csütörtök

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról

„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról
2024. április 04., csütörtök

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok

Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok