Hirdetés

Interjú: Útban a szórakoztató múzeumok felé

Csak Csíkszeredában több mint 35 ezren voltak kíváncsiak a Tatárjárás 1241–1242 című kiállításra. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója szerint a tárlat igazi hozadéka az identitáserősítés volt.

2009. május 12., 10:472009. május 12., 10:47

– A közelmúltban két nagyszabású tárlatnak is otthont adott a Csíki Székely Múzeum. Ezekhez viszonyítva mekkora látogatottságot ért el a Tatárjárás 1241–1242?
– A Munkácsy Erdélyben 62 ezer, a tavalyi, Nagybányai művésztelep alkotóinak munkáit felvonultató tárlat pedig 18 ezer látogatót vonzott. A Tatárjárás 1241–1242 ezekhez viszonyítva is szép eredményt ért el: csaknem 36 ezer látogatóval zártuk a kiállítást.

– A várakozásokhoz képest ez milyen eredménynek tekinthető?
– Magasan felülmúlta a várakozásokat: a vándorkiállítás korábbi helyszíneinek tapasztalataiból kiindulva 20–25 ezer látogatónál többre nem számítottam. A Csíki Székely Múzeum a hatodik helyszín volt, korábban Révkomáromban, Zalaegerszegen, Kaposváron, Békéscsabán és Debrecenben vendégeskedett a gyűjtemény: a csíkszeredai látogatók létszáma fölülmúlta az előző öt helyszín összesített látogatottságát. De a mennyiségi mutatókon túl a program igazi hozadéka a történelmi és régészet ismeretek átadása révén történő identitás-erősítés volt.

– Milyen visszhangja volt a kiállításnak a közönség körében?
– Nagyon szerették, pozitív visszajelzéseket kaptunk. Valószínűleg azért is, mert ilyen témájú kiállítást eddig még nem rendeztek Erdélyben. Különösen nagy volt az érdeklődés az interaktív terem iránt. A 21. századi európai múzeumi trendek a szórakoztató múzeum felé mutatnak, és arra helyezik a hangsúlyt, hogy tudománynépszerűsítés mellett élményt is kell nyújtani a látogatóknak: ez pedig, úgy tűnik, nagy népszerűségnek örvend az erdélyi közönség körében is.

– Melyik korosztályt vonzotta leginkább a kiállítás?
– 80 százalékban diákok látogatták. Számos pedagógust vonzott a program, akik iskolai csoportokkal jöttek Erdély minden részéről, a szórványból is: ezt különösen fontos eredménynek tartjuk. A hétvége pedig általában a családoké volt.

– Milyen gyermekprogramok kapcsolódtak a kiállításhoz, és milyen fogadtatásra találtak ezek a gyermekek körében?
– A gyermekeket is leginkább a kiállítás interaktív része vonzotta: nagy élmény volt számukra, hogy kezükbe vehették a kardot, felpróbálhatták a sodronyinget, emlékérmét sajtolhattak. Minden vasárnap tartottunk múzeumpedagógiai foglalkozást, így a régi korok újra testközelbe kerültek, átélhetővé váltak a gyermekek számára. A médián keresztül gyermekrajzpályázatot, kvízjátékot is szerveztünk. A Communitas Alapítvánnyal közösen rendeztünk országos diákvetélkedőt is: ennek szintén nagy sikere volt, több mint ötven iskola nevezett be.

– Milyen szakmai tapasztalatokkal zárta a kiállítást a múzeum?
– Szerintem kerek egész volt, és nagyon színvonalas projekt. Az is tanulság, hogy úgy tűnik: a múzeumnak immár megvan a szükséges humán erőforrása és szervezési rutinja ahhoz, hogy több tízezer látogatót idevonzzon és működtetni tudjon ehhez hasonló nagyszabású kiállításokat. A másik, hogy most már érdemes olyan kiállításokban gondolkodni, nem csak nekünk, másoknak is Erdélyben, amelyekhez a mostanihoz hasonló interaktív múzeumpedagógiai programok csatolhatók. A hosszú távú célunk, hogy Csíkszereda olyan értékeket tudjon felmutatni, amivel Kárpát-medence-szerte ismert lehet: szeretnénk, ha a csíksomlyói búcsú, a sör és a jégkorong mellé negyedikként a múzeum is felzárkózhatna.

– Tervez-e a múzeum a közeljövőben hasonlóan nagyszabású projektet?
– Októberben valósul meg egy közös projekt a Budapesti Szépművészeti Múzeummal egyiptomi művészet témában. A szépművészeti múzeum, Európa legrangosabb múzeumainak egyike először mutatkozik be a határon túli magyarság előtt. Ez lesz az első olyan kiállításunk, ami nem a magyarság értékeiről szól: tulajdonképpen a világörökség, az egyetemes művészettörténet egy nagyon fontos témáját hozzuk el Csíkszeredába.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 04., szombat

Szatmárnémeti fődíjjal, erdélyi díjesővel zárult a kisvárdai fesztivál

Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.

Szatmárnémeti fődíjjal, erdélyi díjesővel zárult a kisvárdai fesztivál
Hirdetés
2026. július 04., szombat

Visky András regénye rangos német irodalmi díjat kapott

Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.

Visky András regénye rangos német irodalmi díjat kapott
2026. július 03., péntek

Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta a Magyar Művészeti Akadémia érdeklődését

Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.

Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta a Magyar Művészeti Akadémia érdeklődését
2026. július 02., csütörtök

Hatalmi hierarchiákat övező hallgatás – A színházi évad utolsó premierje Temesváron

Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.

Hatalmi hierarchiákat övező hallgatás – A színházi évad utolsó premierje Temesváron
Hirdetés
2026. július 01., szerda

Ákos betegség miatt lemondja nyári koncertjeit, erdélyi fellépése is lett volna

Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.

Ákos betegség miatt lemondja nyári koncertjeit, erdélyi fellépése is lett volna
2026. június 27., szombat

Svédországról ír, Kelet-Európában értik igazán – Karin Smirnoff írónő volt a kolozsvári könyvünnep nemzetközi díszvendége

Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.

Svédországról ír, Kelet-Európában értik igazán – Karin Smirnoff írónő volt a kolozsvári könyvünnep nemzetközi díszvendége
2026. június 27., szombat

„A műfordító olyan, mint az űrhajós”. Vallasek Júlia a Romániai Írók Szövetsége elismeréséről

Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.

„A műfordító olyan, mint az űrhajós”. Vallasek Júlia a Romániai Írók Szövetsége elismeréséről
Hirdetés
2026. június 25., csütörtök

Csak a kultúra az, ami egyszerre megkülönböztet és rokonít. Megnyílt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.

Csak a kultúra az, ami egyszerre megkülönböztet és rokonít. Megnyílt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2026. június 22., hétfő

Díjakkal tér haza Debrecenből a székelyföldi színházak koprodukciója és az Aradi Kamaraszínház is

Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.

Díjakkal tér haza Debrecenből a székelyföldi színházak koprodukciója és az Aradi Kamaraszínház is
2026. június 21., vasárnap

Magyar film nyerte a TIFF közönségdíját, spanyol-francia mozi a legjobb alkotás

Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.

Magyar film nyerte a TIFF közönségdíját, spanyol-francia mozi a legjobb alkotás
Hirdetés
Hirdetés