Fotó: A szerző felvétele
2010. július 14., 09:532010. július 14., 09:53
Idén 18. alkalommal szervezték meg a néhai Tóth Ferenc mecénás legfontosabb szellemi hagyatékának tekintett Incitato művésztábort. A tábor központi témája idén is a ló, azonban a művészek minden évben más-más szemszögből vizsgálják a modellállatot. A tábor szervezését az ötletgazda korai halálát követően nagyobbik lánya, Tóth Kicsidné Ildikó vállalta fel, idén is közel kéttucatnyi alkotót hívott meg a bálványosi vár alatt lévő Incitato táborhelyre.
Az idei tábor témája A ló a hitvilágban, a szervezők pedig mindent megtesznek annak érdekében, hogy a grafikusok, festők és szobrászok minél jobban átérezzék a feladatot: több tanulmányi kirándulást szerveztek, idén Kézdi-Orbaiszék legszebb templomait, illetve Háromszék több ménesét felkeresték. Egy ilyen kirándulásra kísértük el a művészek csapatát hétfőn: a Bálványosról érkező művészek Gelencét látogatták meg, ahol megtekintették a világörökség részét képező Szent Imre műemlék templomot, amely falfestményei révén lett világhírű.
A templom hat falfestménye a Szent László-legendát ábrázolja – A váradi püspök megáldja a királyt, Indulás a csatába, A kerelői ütközet, A kun vezér üldözése, Párviadal és A kun vezér lefejezése –, ami a gelencei műemlék épület híressége. A gelencei kirándulást követően a kovásznai ménes meglátogatása szerepelt a programban. A fürdőváros melletti tanya értékes vérvonal őrzője: itt tenyésztik a tábor névadóját, a lipicai lófajta Incitato törzsét. A művészek fő modellje az Inci névre hallgató 18 éves apamén volt, aki úgy tűnik, megérezhette kiemelt szerepét, mert játékosan produkálta magát a művészek előtt.
A kovásznai képtár megtekintése után Szörcsére érkezett a csapat, ahol Darvas Csaba magánvállalkozó vendégszeretetét élvezték, s bejárták a farmot. A hét hátralevő részében az alkotók műterembe vonulnak, és az élményekből és vázlataikból készítik el műveiket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Látogatottsági adatok