2010. július 26., 10:272010. július 26., 10:27
A terület városi tulajdonban van és folyamatos felügyelet alatt áll egész évben, hiszen kiemelten fontos régészeti lelőhelynek számít. Hágó információi szerint a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem ötéves szerződést kötött a szatmári múzeummal, így ezután nyaranta rendeznek hasonló foglalkozásokat. A mostani ásatást Hágón kívül Molnár Zsolt egyetemi tanár és Németi János tudományos kutató vezette.
„Alaposan kell ismerni az elméleti hátteret, és akkor a terepmunka is rendkívül élvezetes. Én egy középkori sírt tárok fel épp, amelyet egy bronzkori településbe ástak be. Különleges élmény” – nyilatkozta a Krónikának Bakó András székelyudvarhelyi származású elsőéves egyetemista. A bobáldi telep régészetileg hasznosítható területén 2,3 méter mélységig találni leleteket. Ottjártunkkor két felnőtt és egy gyereksír került felszínre, és épp akkor bukkantak rá egy harmadik sírra is. A sírok a szakemberek szerint minden bizonnyal a 17. századból származnak, a település pedig a Rákóczi-féle szabadságharcok alatt néptelenedett el.
„Nagyon értékes leletek kerültek elő. Egyik gödörből, egy őrlőkő mellől például két bronztárgy: egy fűrészfogú kés töredéke, valamint egy bronztű. A szakirodalom szerint is ritka, hogy ilyen fontos leletek ilyen közel legyenek egymáshoz. Azért fontosak, mert tipológiájuk alapján meglehetősen pontosan datálhatóak” – mutatta be a fontosabb felfedezéseket Németi. Hágó szerint a diákok Bobáldon mindent kipróbálhatnak és megtanulhatnak, ami a régészeti ásatásokon szóba kerülhet.
„GPS-el mértek, rajzoltak, térképet készítettek, fotódokumentáltak, cserepeket mostak. Mivel az egyetemi tanév során nagyrészt csak elméleti képzésben részesülnek, a teljes értékű szaktudáshoz fontos a megfelelően irányított terepmunka” – véli a múzeumvezető, aki hozzátette, a reggeltől koraestig tartó ásatás szüneteiben szakértői előadásokat tartottak a diákoknak. Hágó úgy tervezi, a szelvényt konzerválják, és jövőre innen folytatják majd, hiszen a most feltárt középkori és részben érintett bronzkori szint alatt még számos értékes anyag lapul.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.