
Fotó: Dominic Fritz/Facebook
Hazafiatlan magatartással, a Temesvár 2023 – Európa Kulturális Fővárosa program átpolitizálásával vádolják Temesvár németországi származású polgármesterét a Nemzeti Liberális Párt (PNL) helyi önkormányzati tanácsosai.
2023. február 23., 11:492023. február 23., 11:49
2023. február 23., 12:102023. február 23., 12:10
A kormánypárt felrója a Temesvárra Németországból betelepült Dominic Fritz polgármesternek, hogy az EKF-program elmúlt pénteken tartott nyitórendezvényein ,,nem tartották tiszteletben a román zászlót” és a román ortodox katedrálist függőkerttel, a szerb ortodox székesegyházat színpaddal takarták el – írta a PNL Temes megyei szervezetének szerda késő esti közleményére hivatkozva az Agerpres.
Azt állítják, hogy az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) színeiben mandátumot nyert Dominic Fritz az Európai Bizottság (EB) kérése és intelmei ellenére átpolitizálta az Európa Kulturális Fővárosa címet, azt az USR rendezvénysorozataként reklámozta online térben.

Temesvár etnikai és kulturális sokszínűségét, értékes örökségét, a szabadság kivívásában tanúsított elvitathatatlan szerepét hangsúlyozták a szónokok pénteken a bánsági nagyvárosban, a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa 2023.
A PNL szerint ,,minden kétség nélkül komoly és megalapozott viták” vannak a nyitórendezvénnyel kapcsolatosan, azonosítani kell, hogy ki és hol tévedett. ,,Eddig bizalom volt bennünk, de íme, több millió eurót költöttek egy középszerű rendezvényre” – áll a nemzeti liberálisok közleményében, amely szerint a nyitógálán a szervezők protokollt, sőt, olykor törvényt is sértettek.
A PNL szerint a nyitóeseményeket már amiatt is elemezni kell, mivel ez volt a polgármesteri hivatal projektközpontjának első szervezése és máris ,,rossz gyakorlatra” vall. Ha a nagyközönség és a felelős hatóságok elnézik ,,a szervezési káoszt és a közpénz ítélőképesség nélküli elköltését”, nincs garancia, hogy ez nem fog egész évben megismétlődni – állítják.
A Temesvár 2023 – Európa Kulturális Fővárosa programsorozat múlt pénteken tartott nyitóeseményén a fővédnökséget elvállaló Klaus Iohannis román államfő nem volt személyesen jelen, de az alkalomra küldött üzenetében, akárcsak a többi felszólaló, a város etnikai és kulturális sokszínűségét hangsúlyozta. A németországi származású Dominic Fritz – aki 2020-ban a szavazatok 49 százalékával lett a város polgármestere – beszédét a román, magyar, német és angol nyelv váltogatásával mondta el.
– mondta magyar nyelven a polgármester.
A nyitóhétvége programjait a temesvári önkormányzat 7,5 millió lejjel, a román művelődési minisztérium 800 ezer lejjel támogatta. A három nap alatt több mint harminc helyszínen 130 programot tartottak, a polgármester közlése szerint nagy sikerrel, több mint 60 ezer résztvevővel.
Temesvár az eredeti tervek szerint 2021-ben lett volna Európa egyik kulturális fővárosa, de a világjárvány miatt nem lehetett megtartani a rendezvényeket, így halasztást kért. A rendezvénysorozat előkészítését számos vita előzte meg, elsősorban az ellenzéki vezetésű helyi és a PNL-s vezetésű megyei önkormányzat között. A fő vitapont az volt, hogy a bukaresti kormány nem támogatja jelentőségéhez mérten a Temesvár 2023 – Európa Kulturális Fővárosa projektet.
Amint korábban megírtuk, a helyi magyar szervezetek is kifogásolták a kulturális főváros programsorozat összeállítását, amiből több magyar javaslat is kimaradt.

A román közönséget is vendégül látó Új Ezredév Református Központ az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat egyik helyszínének számít Temesváron. Gazda István lelkipásztor felemás ,,multikulturális” tapasztalatairól is beszélt a Krónikának.

Jövő hétvégén startol Európa kulturális fővárosa, Temesvár rendezvénysorozatának megnyitója. A háromnapos zenei műsorfolyamot Lajkó Félix csapatának koncertje zárja. A helyi magyar kulturális szervezetek ajánlatai nem kerültek be a programba.
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
szóljon hozzá!