
Fotó: Dominic Fritz/Facebook
Hazafiatlan magatartással, a Temesvár 2023 – Európa Kulturális Fővárosa program átpolitizálásával vádolják Temesvár németországi származású polgármesterét a Nemzeti Liberális Párt (PNL) helyi önkormányzati tanácsosai.
2023. február 23., 11:492023. február 23., 11:49
2023. február 23., 12:102023. február 23., 12:10
A kormánypárt felrója a Temesvárra Németországból betelepült Dominic Fritz polgármesternek, hogy az EKF-program elmúlt pénteken tartott nyitórendezvényein ,,nem tartották tiszteletben a román zászlót” és a román ortodox katedrálist függőkerttel, a szerb ortodox székesegyházat színpaddal takarták el – írta a PNL Temes megyei szervezetének szerda késő esti közleményére hivatkozva az Agerpres.
Azt állítják, hogy az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) színeiben mandátumot nyert Dominic Fritz az Európai Bizottság (EB) kérése és intelmei ellenére átpolitizálta az Európa Kulturális Fővárosa címet, azt az USR rendezvénysorozataként reklámozta online térben.

Temesvár etnikai és kulturális sokszínűségét, értékes örökségét, a szabadság kivívásában tanúsított elvitathatatlan szerepét hangsúlyozták a szónokok pénteken a bánsági nagyvárosban, a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa 2023.
A PNL szerint ,,minden kétség nélkül komoly és megalapozott viták” vannak a nyitórendezvénnyel kapcsolatosan, azonosítani kell, hogy ki és hol tévedett. ,,Eddig bizalom volt bennünk, de íme, több millió eurót költöttek egy középszerű rendezvényre” – áll a nemzeti liberálisok közleményében, amely szerint a nyitógálán a szervezők protokollt, sőt, olykor törvényt is sértettek.
A PNL szerint a nyitóeseményeket már amiatt is elemezni kell, mivel ez volt a polgármesteri hivatal projektközpontjának első szervezése és máris ,,rossz gyakorlatra” vall. Ha a nagyközönség és a felelős hatóságok elnézik ,,a szervezési káoszt és a közpénz ítélőképesség nélküli elköltését”, nincs garancia, hogy ez nem fog egész évben megismétlődni – állítják.
A Temesvár 2023 – Európa Kulturális Fővárosa programsorozat múlt pénteken tartott nyitóeseményén a fővédnökséget elvállaló Klaus Iohannis román államfő nem volt személyesen jelen, de az alkalomra küldött üzenetében, akárcsak a többi felszólaló, a város etnikai és kulturális sokszínűségét hangsúlyozta. A németországi származású Dominic Fritz – aki 2020-ban a szavazatok 49 százalékával lett a város polgármestere – beszédét a román, magyar, német és angol nyelv váltogatásával mondta el.
– mondta magyar nyelven a polgármester.
A nyitóhétvége programjait a temesvári önkormányzat 7,5 millió lejjel, a román művelődési minisztérium 800 ezer lejjel támogatta. A három nap alatt több mint harminc helyszínen 130 programot tartottak, a polgármester közlése szerint nagy sikerrel, több mint 60 ezer résztvevővel.
Temesvár az eredeti tervek szerint 2021-ben lett volna Európa egyik kulturális fővárosa, de a világjárvány miatt nem lehetett megtartani a rendezvényeket, így halasztást kért. A rendezvénysorozat előkészítését számos vita előzte meg, elsősorban az ellenzéki vezetésű helyi és a PNL-s vezetésű megyei önkormányzat között. A fő vitapont az volt, hogy a bukaresti kormány nem támogatja jelentőségéhez mérten a Temesvár 2023 – Európa Kulturális Fővárosa projektet.
Amint korábban megírtuk, a helyi magyar szervezetek is kifogásolták a kulturális főváros programsorozat összeállítását, amiből több magyar javaslat is kimaradt.

A román közönséget is vendégül látó Új Ezredév Református Központ az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat egyik helyszínének számít Temesváron. Gazda István lelkipásztor felemás ,,multikulturális” tapasztalatairól is beszélt a Krónikának.

Jövő hétvégén startol Európa kulturális fővárosa, Temesvár rendezvénysorozatának megnyitója. A háromnapos zenei műsorfolyamot Lajkó Félix csapatának koncertje zárja. A helyi magyar kulturális szervezetek ajánlatai nem kerültek be a programba.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
szóljon hozzá!