
2008. november 18., 10:582008. november 18., 10:58
\"Elismerésre méltó, hogy a Magyar Televízió tizenöt éve segíti a határon túli magyarságot, bemutatja életüket, problémáikat. A médiának hatalmas felelőssége van abban, hogy a megosztottságon túllépve bemutassa az összmagyarság sokszínűségét, és erősítse a nemzet tagjai közötti párbeszédet\" - mondta el Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke, a rendezvény fővédnöke.
Peták István, az MTV volt elnöke, a határon túli műsorok alapítója kifejtette, korábban számos alkalommal megkérdőjelezték az MTV ilyen jellegű műsorainak létjogosultságát. Mint elmondta, azóta megszületett a magyar médiatörvény, amely a nemzeti jelleg megjelenítésének feladatáról is rendelkezik. \"Ha már a történelem így alakult, érthetetlen számomra, hogy egyáltalán felmerül: a nemzeti közszolgálati televíziónak feladata-e a nemzet minden egyes tagjához szólni, felkínálni a lehetőséget, hogy kapcsolatban maradjon kultúrájával?\" - tette fel a kérdést Peták István, aki felkérte az egybegyűlteket, segítsék a határon túli műhelyek munkáját. \"Ők a nemzet egységéért dolgoznak. A nemzet egységéért, amely ugye nemcsak nyelvi, nemcsak kulturális, hanem spirituális egység is\" - hangoztatta.
Az MTV első, a határon túli magyarság gondjait és örömeit bemutató műsora heti ötven percben Nagylátószög címmel indult. Bár a szervezeti formák és műsorok folyamatosan változtak, alakultak, a cél kezdetektől az volt, hogy a nemzeti köztelevízió széles spektrummal mutassa be a magyarság életét, értékeit, kulturális gazdagságát. A határon túli magyar tévések segítségével a műsorokban a közélet, a politika történései mellett helyet kaptak és kapnak a kiemelkedő kulturális és társadalmi események is. A legnépszerűbb határon túli tematikájú műsor a 25 perces Kárpát Expresszt is épp a Kárpát-medencei tudósítóhálózat teszi naprakésszé. A tematikus hír- és hírháttérműsort ősztől az m1 élőben, virtuális stúdióból sugározza. Az Átjáró az m2 magazinműsora, a Kézfogás a magyar-magyar gazdasági kapcsolatok élénkítését tűzte ki célul.
A Magyar Televízió tizenöt éve indította el a határon túli magyarság életét bemutató első önálló műsorsorozatát. Ez akkor, 1993-ban, négy évvel a Magyar Köztársaság kikiáltása után és a szólásszabadság határainak, de még nem Európa határainak a lebontása után - egyedülálló vállalkozás volt. Mint ahogyan a maga idejében, harminc éve egyedülálló volt az is, hogy az MTV létrehozta Kisebbségi Szerkesztőségét. Alig három hete, a hazai nemzetiségi televíziózás évfordulóján az ünneplők közös nevezőn voltak abban, hogy büszkéknek kell lennünk. Büszkének arra, hogy a tizenhárom államalkotó nemzetiség képviselői érdemi módon mutathatják meg mindennapjaikat a Magyar Televízió képernyőjén. Ugyanígy büszkék lehetünk arra is, hogy az MTV minden magyar médiumnál rendszeresebben, nagyobb terjedelemben és érzékenyebben dolgozza fel a határon túli témákat.
Mi, MTV-sek büszkék vagyunk erre, bár személy szerint sajnálom is, hogy a Magyar Televízió ebben másfél évtizede egyedülálló. Sajnálom azért, mert a tévék, rádiók, napi- és hetilapok, internetes portálok szenzációkra épülő hírözönében elvesznek, még mindig nem kapnak elég teret a határon túli magyar témák. Annak ellenére sem, hogy a többség és a kisebbség elfogadó és befogadó együttélésének bemutatása igazi misszió, valódi közszolgálat. Értékőrzés és értékteremtés egyszerre.
Tudatos törekvésünk volt és maradt, hogy határon túli magyar tévések segítségével, tehát hiteles forrásokra épülő műsorainkban a közélet, a politika történései mellett méltó helyet kapjanak a kiemelkedő kulturális és társadalmi események, meg a gondok, köztük az oktatás dolga. Az örömteli és a felkavaró témák, az ünnepek és az ügyek feldolgozásával, a televíziózás, a kép, a film eszközeivel ugyanis erősítjük a magyarság nemzeti és kulturális önazonosságát, miközben építjük Európa kulturális sokszínűségét is.
A Magyar Televízióban adások sora formálta az alkotók csapatát. A csapatot, amelyben ott dolgozott az erdélyi operatőr, a muravidéki szerkesztő, a felvidéki műsorvezető, a kárpátaljai riporter, a délvidéki jegyzetíró, az anyaországi rendező. Ha a műsorok címei, az elnevezések változtak is, a határon túli műsorkészítők stábja, a magyar csapat állandóságot jelentett, kovácsolta a szellemet, alakította a szakmaiságot.
Így lett alapelv, MTV-s ars poetica, hogy ne csak az eseményeket mutassuk be a nézőknek, hanem a hírek hátterét is. Mert az emberek nemcsak pusztán arra kíváncsiak, hogy kivel, mi, mikor, hol és hogyan történt, hanem arra is, hogy ami megtörtént, annak mi az oka, a mozgatórugója. Nekünk tehát a tények bemutatásával, a miértek tisztázásával kell felelnünk a kérdező polgároknak, határon innen és határon túl. A Magyar Televízió csak így lehet a válaszok televíziója. Egyszerre a tiszta magyar beszéd tévéje és a tiszta beszéd magyar tévéje.
(Részletek Medveczky Balázs MTV-alelnök ünnepi beszédéből)
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.