
2008. november 18., 10:582008. november 18., 10:58
\"Elismerésre méltó, hogy a Magyar Televízió tizenöt éve segíti a határon túli magyarságot, bemutatja életüket, problémáikat. A médiának hatalmas felelőssége van abban, hogy a megosztottságon túllépve bemutassa az összmagyarság sokszínűségét, és erősítse a nemzet tagjai közötti párbeszédet\" - mondta el Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke, a rendezvény fővédnöke.
Peták István, az MTV volt elnöke, a határon túli műsorok alapítója kifejtette, korábban számos alkalommal megkérdőjelezték az MTV ilyen jellegű műsorainak létjogosultságát. Mint elmondta, azóta megszületett a magyar médiatörvény, amely a nemzeti jelleg megjelenítésének feladatáról is rendelkezik. \"Ha már a történelem így alakult, érthetetlen számomra, hogy egyáltalán felmerül: a nemzeti közszolgálati televíziónak feladata-e a nemzet minden egyes tagjához szólni, felkínálni a lehetőséget, hogy kapcsolatban maradjon kultúrájával?\" - tette fel a kérdést Peták István, aki felkérte az egybegyűlteket, segítsék a határon túli műhelyek munkáját. \"Ők a nemzet egységéért dolgoznak. A nemzet egységéért, amely ugye nemcsak nyelvi, nemcsak kulturális, hanem spirituális egység is\" - hangoztatta.
Az MTV első, a határon túli magyarság gondjait és örömeit bemutató műsora heti ötven percben Nagylátószög címmel indult. Bár a szervezeti formák és műsorok folyamatosan változtak, alakultak, a cél kezdetektől az volt, hogy a nemzeti köztelevízió széles spektrummal mutassa be a magyarság életét, értékeit, kulturális gazdagságát. A határon túli magyar tévések segítségével a műsorokban a közélet, a politika történései mellett helyet kaptak és kapnak a kiemelkedő kulturális és társadalmi események is. A legnépszerűbb határon túli tematikájú műsor a 25 perces Kárpát Expresszt is épp a Kárpát-medencei tudósítóhálózat teszi naprakésszé. A tematikus hír- és hírháttérműsort ősztől az m1 élőben, virtuális stúdióból sugározza. Az Átjáró az m2 magazinműsora, a Kézfogás a magyar-magyar gazdasági kapcsolatok élénkítését tűzte ki célul.
A Magyar Televízió tizenöt éve indította el a határon túli magyarság életét bemutató első önálló műsorsorozatát. Ez akkor, 1993-ban, négy évvel a Magyar Köztársaság kikiáltása után és a szólásszabadság határainak, de még nem Európa határainak a lebontása után - egyedülálló vállalkozás volt. Mint ahogyan a maga idejében, harminc éve egyedülálló volt az is, hogy az MTV létrehozta Kisebbségi Szerkesztőségét. Alig három hete, a hazai nemzetiségi televíziózás évfordulóján az ünneplők közös nevezőn voltak abban, hogy büszkéknek kell lennünk. Büszkének arra, hogy a tizenhárom államalkotó nemzetiség képviselői érdemi módon mutathatják meg mindennapjaikat a Magyar Televízió képernyőjén. Ugyanígy büszkék lehetünk arra is, hogy az MTV minden magyar médiumnál rendszeresebben, nagyobb terjedelemben és érzékenyebben dolgozza fel a határon túli témákat.
Mi, MTV-sek büszkék vagyunk erre, bár személy szerint sajnálom is, hogy a Magyar Televízió ebben másfél évtizede egyedülálló. Sajnálom azért, mert a tévék, rádiók, napi- és hetilapok, internetes portálok szenzációkra épülő hírözönében elvesznek, még mindig nem kapnak elég teret a határon túli magyar témák. Annak ellenére sem, hogy a többség és a kisebbség elfogadó és befogadó együttélésének bemutatása igazi misszió, valódi közszolgálat. Értékőrzés és értékteremtés egyszerre.
Tudatos törekvésünk volt és maradt, hogy határon túli magyar tévések segítségével, tehát hiteles forrásokra épülő műsorainkban a közélet, a politika történései mellett méltó helyet kapjanak a kiemelkedő kulturális és társadalmi események, meg a gondok, köztük az oktatás dolga. Az örömteli és a felkavaró témák, az ünnepek és az ügyek feldolgozásával, a televíziózás, a kép, a film eszközeivel ugyanis erősítjük a magyarság nemzeti és kulturális önazonosságát, miközben építjük Európa kulturális sokszínűségét is.
A Magyar Televízióban adások sora formálta az alkotók csapatát. A csapatot, amelyben ott dolgozott az erdélyi operatőr, a muravidéki szerkesztő, a felvidéki műsorvezető, a kárpátaljai riporter, a délvidéki jegyzetíró, az anyaországi rendező. Ha a műsorok címei, az elnevezések változtak is, a határon túli műsorkészítők stábja, a magyar csapat állandóságot jelentett, kovácsolta a szellemet, alakította a szakmaiságot.
Így lett alapelv, MTV-s ars poetica, hogy ne csak az eseményeket mutassuk be a nézőknek, hanem a hírek hátterét is. Mert az emberek nemcsak pusztán arra kíváncsiak, hogy kivel, mi, mikor, hol és hogyan történt, hanem arra is, hogy ami megtörtént, annak mi az oka, a mozgatórugója. Nekünk tehát a tények bemutatásával, a miértek tisztázásával kell felelnünk a kérdező polgároknak, határon innen és határon túl. A Magyar Televízió csak így lehet a válaszok televíziója. Egyszerre a tiszta magyar beszéd tévéje és a tiszta beszéd magyar tévéje.
(Részletek Medveczky Balázs MTV-alelnök ünnepi beszédéből)
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.