
Fotó: A szerző felvétele
2009. szeptember 28., 10:072009. szeptember 28., 10:07
Százötven éve született, és nyolcvan éve hunyt el a nagy székely meseíró, lapszerkesztő és irodalomszervező, Benedek Elek, a szülőfalujában, Kisbaconban működő emlékház pedig negyven esztendővel ezelőtt létesült. E hármas évforduló alkalmából Háromszéken ezt az évet Benedek Elek- emlékévnek nyilvánították, melynek keretében szeptember 25–30. között Benedek Elek-emlékünnepség-sorozat zajlik. A Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott megnyitón Tamás Sándor elmondta: 15 millió magyar ismeri Benedek Elek meséit, generációk nőttek fel ezeken a meséken.
Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus főigazgatója a Gyermek a képzelet és valóság határán, a mese, az olvasás és a tanulás kapcsolódási pontjai napjainkban című szakmai konferenciát nyitotta meg. „A mese varázslat, segítségével azok a meghitt pillanatok idézhetők fel, amikor szüleink nekünk mondtak mesét, vagy amikor mi mondtunk mesét gyerekeinknek, unokáinknak” – fogalmazott Borbáth Erika. – „A mese népszerűsítésében a családnak, a könyvtárnak, a népművelőknek, az iskoláknak, a pedagógusoknak van szerepük, a mese éltetésében az írókra, lapszerkesztőkre, kiadókra hárul a feladat” – tette hozzá.
A konferencián néhány nap alatt a mesével kapcsolatos kérdéseket próbálják meg körbejárni és újabb kérdéseket feltenni a témában, magyarázta a főigazgató. Az emlékünnepség keretében szervezett könyvvásáron 13 hazai és magyarországi kiadó mutatta be gyermek- és ifjúsági könyveit. A háromszéki önkormányzat támogatásával jelent meg a Benedek Elek-mesekönyv, melynek 36 meséjét egy gyerekrajzpályázatra beérkezett alkotásokkal illusztrálták.
A könyvtár munkatársai az eredeti Cimbora lapszámaiból válogatva állítottak össze igényes antológiát. Adventre kiadják a Benedek Elek-emlékkönyvet is. Két nap alatt, pénteken és szombaton a Kárpát-medencében élő, tanulásban akadályozott és értelmi fogyatékkal élő magyar gyermekek és fiatalok XIV. mesemondó versenyén közel nyolcvan népmese hangzott el.
Győri Lajos, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének elnöke Mint a mesékben címmel fotókiállítást nyitott meg pénteken a Bod Péter-könyvtárban. Szombaton, szintén a könyvtár épületében a gyermekfolyóiratok szerkesztőinek Kárpát-medencei szakmai találkozója zajlott, ahol a Kolozsváron megjelenő Napsugár és Szivárvány, a vajdasági Jó Pajtás, a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cimbora, a pozsonyi Kincskereső és Tücsök, az eszéki Barkóca, a kárpátaljai Irka folyóiratok szerkesztői mutatták be kiadványaikat. Az ünnepségsorozat szerdán Kisbaconban Benedek Elek szobrának avatójával ér véget, amelyen Berecz András mesemondó is részt vesz.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.