
Fotó: Balázs Katalin
Harminckét alfalvi vagy a faluból elszármazott alkotó művei képeznek állandó kiállítást a Gyergyóalfalvi Képzőművészek Galériájában. Balázs József, a képzőművészek egyike elmondta, több mint harmincéves álom vált valóra vasárnap, a galéria felavatásakor.
2016. május 09., 19:482016. május 09., 19:48
Mint mondta, Gál Mihállyal, a Sövér Elek Alapítvány elnökével rég felvetették már, hogy galéria kellene az itteni művészek alkotásainak. Az álom megvalósulásához hozzájárult a jelenleg Csíkszeredában élő Márton Árpád is (képünkön balra), aki huszonnyolc alkotását adományozta szülőfalujának.
A polgármesteri hivatal tőszomszédságában ennek a nagyvonalú adománynak köszönhetően nyílt meg a Márton Árpád-képtár. Majd a Sövér Elek Alapítvány pályázati pénzek, mecénások, valamint az önkormányzat támogatásának felhasználásával az épület többi részét is kiállítások befogadására alkalmassá tette, így a Márton Árpád műveit bemutató képtár mellett kialakították a Gyergyóalfalvi Képzőművészek Galériáját, az ingatlan alsó szintjén pedig létrejött a Pincegaléria. Az ötezer lelkes kis gyergyószéki településen így vasárnap egyből három galériát is avattak.
Az avatóünnepségen a 75 éves Márton Árpád – akinek 28 képe a kezdeti lendületet adta – diákkoráig ment vissza az időben, amikor a marosvásárhelyi művészeti iskolába felvételizett, ahol azt mondták neki, Alfalu sok értékes művészt adott, e településre szégyent hozni nem szabad. „Akkor megfogadtam, szégyent nem hozok a falumra akkor sem, ha nyújtópadon hoznak haza. Azóta is így élek: a falumra és a nemzetemre szégyent nem hozhatok. Mert itt, a templomkertben van egy felirat” – fogalmazott, utalva a márványba vésett felszólításra: „Ember, vésd szívedbe, hogy ez a föld mindig székely volt, és az is marad”.
Az ünnepséget közös ebéddel zárták az eseményre hazaérkező képzőművészek és helybéliek. A galériák ajtaja már hétfőtől nyitva áll mindenki előtt, az épületbe költözik egy időre a helyi könyvtár is, így akik olvasnivalóért térnek be, azok is megcsodálhatják a kiállításokat.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!