2009. július 06., 09:542009. július 06., 09:54
A rendezvényre a magyarországi Szépírók Társasága támogatásával zajló, A könyv utóélete című program részeként kerülhetett sor. A magyarországi kortárs szerző munkásságának megismerését célzó beszélgetés vitapartnere Csapody Kinga magyarországi irodalomtanár volt.
| 1960-ban született Vámosmikolán. Orosz–történelem szakon végzett Szegeden, majd esztétika szakon Budapesten. Fontosabb művei: - A bogyósgyümölcskertész fia (novellafüzér – 2003), - Dzsigerdilen, Török korom (regény, elbeszélések – 2004), - A Gézagyerek (Drámák, novellák – 2004), - Budapest – hídfőváros (novellák Fejér Gábor fotói mellé – 2005), - Házasságon innen és túl (novellák, 2006), A gyerek (regény, 2007), - Meleg kilincs. Versek 1976–2003 (Versek). |
A pergő ritmusban zajló beszélgetés során fény derült arra, hogy az orosz–történelem és esztétika szakon végzett írónak, noha középiskolás koráig nem volt erőssége a magyar irodalom, verseket már gyerekkorától írt.
Bár kezdetben régész, illetve rockzenész szeretett volna lenni, miután első ásatása során „feltárta” kutyája maradványait, illetve egy sikertelen zenekar-alapítási kísérletet követően, szerkesztőként dolgozott a Holnap, illetve a Pesti Szalon lapoknál, valamint a Palatinus Kiadónál. 1982-től publikál verseket, novellákat, regényei és drámái is megjelennek.
Elmondta, noha Magyarországon mindössze négy-öt olyan kortárs szerző él, akiknek a szerzői jogdíjak biztos megélhetést biztosítanak, és ő nem tartozik ezek közé, mégis szabadúszó íróként tevékenykedik jelenleg. „A drámáimból származó jogdíjakból, illetve alkalmi szerkesztői munkákból származó jövedelemből élek” – magyarázta Háy, aki azt is felfedte, hogy a furcsa neve szerzői álnév, amit az igazi vezetékneve kezdőbetűjének fonetikus kiejtése és keresztneve kezdőbetűjének Y-ná alakításából szerkesztett.
Szerzői álneve kapcsán kifejtette, hogy kezdetben azért írt álnéven, hogy Vámosmikolán élő rokonainak, barátainak ugyanúgy „Öcsi bácsi fiaként” maradjon meg, mint aki a faluból távozásakor volt. Ugyanakkor azt is kifejtette, hogy álneve védi az igazi családnevét viselő gyermekeit a hírnév káros hatásaitól.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.