2009. július 06., 09:542009. július 06., 09:54
A rendezvényre a magyarországi Szépírók Társasága támogatásával zajló, A könyv utóélete című program részeként kerülhetett sor. A magyarországi kortárs szerző munkásságának megismerését célzó beszélgetés vitapartnere Csapody Kinga magyarországi irodalomtanár volt.
| 1960-ban született Vámosmikolán. Orosz–történelem szakon végzett Szegeden, majd esztétika szakon Budapesten. Fontosabb művei: - A bogyósgyümölcskertész fia (novellafüzér – 2003), - Dzsigerdilen, Török korom (regény, elbeszélések – 2004), - A Gézagyerek (Drámák, novellák – 2004), - Budapest – hídfőváros (novellák Fejér Gábor fotói mellé – 2005), - Házasságon innen és túl (novellák, 2006), A gyerek (regény, 2007), - Meleg kilincs. Versek 1976–2003 (Versek). |
A pergő ritmusban zajló beszélgetés során fény derült arra, hogy az orosz–történelem és esztétika szakon végzett írónak, noha középiskolás koráig nem volt erőssége a magyar irodalom, verseket már gyerekkorától írt.
Bár kezdetben régész, illetve rockzenész szeretett volna lenni, miután első ásatása során „feltárta” kutyája maradványait, illetve egy sikertelen zenekar-alapítási kísérletet követően, szerkesztőként dolgozott a Holnap, illetve a Pesti Szalon lapoknál, valamint a Palatinus Kiadónál. 1982-től publikál verseket, novellákat, regényei és drámái is megjelennek.
Elmondta, noha Magyarországon mindössze négy-öt olyan kortárs szerző él, akiknek a szerzői jogdíjak biztos megélhetést biztosítanak, és ő nem tartozik ezek közé, mégis szabadúszó íróként tevékenykedik jelenleg. „A drámáimból származó jogdíjakból, illetve alkalmi szerkesztői munkákból származó jövedelemből élek” – magyarázta Háy, aki azt is felfedte, hogy a furcsa neve szerzői álnév, amit az igazi vezetékneve kezdőbetűjének fonetikus kiejtése és keresztneve kezdőbetűjének Y-ná alakításából szerkesztett.
Szerzői álneve kapcsán kifejtette, hogy kezdetben azért írt álnéven, hogy Vámosmikolán élő rokonainak, barátainak ugyanúgy „Öcsi bácsi fiaként” maradjon meg, mint aki a faluból távozásakor volt. Ugyanakkor azt is kifejtette, hogy álneve védi az igazi családnevét viselő gyermekeit a hírnév káros hatásaitól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok