Fotó: A szerző felvétele
2010. július 09., 10:592010. július 09., 10:59
Szőcs Péter, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatóhelyettese elmondta: a Magyarország–Románia 2007–2013, Határon Átívelő Együttműködési Program keretében megvalósuló Patrimonium – A közös kulturális örökség határon átívelő hasznosítása elnevezésű pályázat révén többek között a partiumi megye fontosabb régészeti lelőhelyeit is feltérképezik. Gindele Róbert, a múzeum régészeti osztályának vezetője a Krónikának elmondta, a geomágneses berendezéssel eddig összesen 16 hektárnyi területet mértek fel. „Egy több kilogrammos műszerrel a terület minden pontját lépésenként letapogatjuk. Azokon a területeken, ahol a földben nagyobb tárgyak, épületmaradványok vannak, a mágneses hullámok másként verődnek vissza, mint az összefüggő, tömör talajról.
Az eltéréseket a műszer rögzíti, és egy számítógépes programmal kiértékeli” – részletezte a szakember. Az így elkészített térképek nagyon sokat segítenek az ásatások megtervezésében, különösen a mai anyagi viszonyok között. „Az eljárás segítségével Aranyosmeggyes határában dák kemencékre bukkantunk. Ezt a mindössze 8 hektáros területet 5 napig vizsgáltuk. Nagyon hasznosak az elkészült térképek, hiszen így célirányosan tudunk ásni” – tette hozzá Gindele. A régész elmondta: ez a felmérés azért is jó, mert rengeteg időt takarítanak meg vele. „Azt a területet, amelyet a berendezéssel pár hét alatt fel tudunk mérni, a rendelkezésre álló pénzből, az eddig megszokott ásatási ütemben 200 év alatt ástuk volna fel. A korszerű vizsgálat sokkal gyorsabb, és lényegesen olcsóbb. Ezután pontosan tudjuk, hol érdemes ásni, és körülbelül mit találhatunk ott” – fogalmazott Gindele. A szatmári szakemberek eddig Felsőszoporon mérték fel az egykori római birodalom előretolt védvonal-rendszerét, Kaplonyban egy Árpá kori földvárat, Szaniszlón egy bronzkori földvárat, Endréden egy feltételezett templomot, illetve az aranyosmeggyesi dák kemencéket. A régészek az eddigi 19 kemence mellett újabbakat is felfedeztek. Gindele úgy tudja, ez Európában egyedülálló leletnek számít, hiszen ezek az agyagedényeket égető kemencék valóságos gyárként működhettek egykor, és az egész régiót ellátták, hiszen a kemencéktől nyugatabbra lévő germán településeken is találtak dák edényeket. Nemcsak munkát, de védelmet is adtak az ott lakóknak, mert a szakértelmük megvédte őket a portyázó vándornépek támadásaitól.
Szatmár megyében egyébként 190 hivatalosan nyilvántartott régészeti lelőhely van, és várhatóan újabbakat is GPS-es katalógusrendszerbe fognak venni a közeljövőben. Emellett a fontosabb területekről számos légifotó is készül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok