
Egyre inkább összeolvad az analóg és a digitális világ a könyvszakmában.
2013. szeptember 29., 16:372013. szeptember 29., 16:37
2013. szeptember 29., 17:352013. szeptember 29., 17:35
Ezt az állapotot mutatja be a frankfurti könyvvásár is, ahol az idén minden korábbinál nagyobb az informatikai innovációval foglalkozó úgynevezett start-up cégek aránya. A digitális forradalom hatására egyre kevésbé van értelme különbséget tenni a nyomtatott könyv és az elektronikus formátumok között. Arról például már nem is igen lehet statisztikát készíteni, hogy mekkora a nyomtatott könyvek és az elektronikus formátumban értékesített könyvek forgalma.
Számos kiadó és kereskedő áttért arra, hogy „csomagban”, egyszerre nyomtatott és elektronikus formában ad el könyveket, igazodva az olvasói szokásokhoz, hiszen otthon, elalvás előtt az ágyban sokan inkább nyomtatott könyvet szeretnek olvasni, útközben, a buszon, metrón viszont az e-könyv a praktikusabb – mondta hétvégén egy berlini háttérbeszélgetésen Jürgen Boos, a frankfurti könyvvásár igazgatója. A könyvvásár katalógusán is megfigyelhető a két forma összeolvadása.
A kiállítók és rendezvények száma nem csökkent az utóbbi évekhez képest, a katalógus mégis sokkal vékonyabb lett, mert egyes részek – például a tárgymutató – már csak digitális formátumban létezik – tette hozzá. Ugyanakkor erősödik a nyomtatott könyv dísztárgy és művészeti alkotás jellege. Így egyre több a különleges kivitelezésű kötet, és jellemző, hogy növekedik a képek, illusztrációk aránya a nyomtatott könyvekben – jegyezte meg Katja Böhne, a vásár szóvivője.
Az október 9-én kezdődő frankfurti könyvvásáron idén a hatvanas évek nemzedékének három tagja képviseli Magyarországot: Tóth Krisztina, Darvasi László és Kemény István, akik műveikben a 19. század szabadságharcait, a rendszerváltást közvetlenül megelőző évtizedeket, illetve mai mindennapi élet mozzanatait elevenítik meg – áll a fesztivál közleményében.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!