
Fotó: Krónika
2008. szeptember 29., 00:002008. szeptember 29., 00:00
– Akkor olyan történetet mesélek, amit még nem hallottatok – bólintott derűs nyugalommal a Félőlény.
– De a vége... ugye a vége jó lesz? – aggodalmaskodott Porhany.
– Jó. – És elkezdte. – Egyszer volt, hol nem volt ... A hangja nyugodt, lassú és bársonyos. Amolyan mesélős.
A vijjogás távolodott és elnémult. Tudták: nem végleg. Tudták: soha le nem bírhatják a szörnyeket. De tudták azt is: mondani, mondani, mondani kell a történeteket, egyiket a másik után, és akkor : ... És akkor, talán, megtörténhet a csoda.
A Félőlény pedig folytatta a mesét, az új történetet. Arról szólt, miként akarták a szörnyek szörnnyé tenni a Félőlényt, és miként buktak bele. És arról, miként lett a Félőlényből egyszer és mindenkorra: Élőlény.”
Békés Pál Félőlény című mesejátékában ezt a csodát akarják megmutatni a gyerekeknek (és nemcsak) a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház holnapi bemutatóján. A kortárs szerző filozofikus meséje a fantázia világában, a Kiserdőben játszódik, amelyet uralmuk alá akarnak hajtani a szörnyek, úgy, hogy az erdő lakóit is a maguk hasonlatosságára, szörnyekké formálják. És ez elől egyetlen menedék a könyv, az elmesélt történet, a mese, amely megmentheti Rakoncot és Porhanyt és Csatangot is attól, hogy maguk is szörnnyé legyenek. „Magamra ismertem a darabban, ezért is vállaltam szívesen a rendezést” – mondta Szilágyi Regina, a szatmári Északi Színház berkeiben működő Brighella bábtagozat vezetője, rendezője. „Bennem, és talán mindannyiunkban van egy kis lény, aki retteg, bezárkózik, nehezen vállalja a küzdelmet a szörnyekkel. Azt a hitet kell megtartanunk a gyerekekben és a felnőttekben is, hogy létezik a jó, és a gonosz, a földi és égi rémek legyőzhetők” – tette hozzá.
Az előadás látványos, sok technikai elemet, színt és fényt építettek bele, és bábtechnikai megoldásokat is sűrűn használt a rendező. „A színészeknek talán ez a legnehezebb, hiszen a jelmez és a test olyan összjátékából kell felépíteniük a szereplőket, ami egy prózai színész számára szokatlan” – mondta Szilágyi Regina. Az előadás díszleteit Bodor Judit, a jelmezeket Jeremias Bianca tervezte. A Félőlényt László Kata, Csatangot Mezei Gabriella, Rakoncot Márton Réka alakítja.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.