
Fotó: Krónika
2008. szeptember 29., 00:002008. szeptember 29., 00:00
– Akkor olyan történetet mesélek, amit még nem hallottatok – bólintott derűs nyugalommal a Félőlény.
– De a vége... ugye a vége jó lesz? – aggodalmaskodott Porhany.
– Jó. – És elkezdte. – Egyszer volt, hol nem volt ... A hangja nyugodt, lassú és bársonyos. Amolyan mesélős.
A vijjogás távolodott és elnémult. Tudták: nem végleg. Tudták: soha le nem bírhatják a szörnyeket. De tudták azt is: mondani, mondani, mondani kell a történeteket, egyiket a másik után, és akkor : ... És akkor, talán, megtörténhet a csoda.
A Félőlény pedig folytatta a mesét, az új történetet. Arról szólt, miként akarták a szörnyek szörnnyé tenni a Félőlényt, és miként buktak bele. És arról, miként lett a Félőlényből egyszer és mindenkorra: Élőlény.”
Békés Pál Félőlény című mesejátékában ezt a csodát akarják megmutatni a gyerekeknek (és nemcsak) a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház holnapi bemutatóján. A kortárs szerző filozofikus meséje a fantázia világában, a Kiserdőben játszódik, amelyet uralmuk alá akarnak hajtani a szörnyek, úgy, hogy az erdő lakóit is a maguk hasonlatosságára, szörnyekké formálják. És ez elől egyetlen menedék a könyv, az elmesélt történet, a mese, amely megmentheti Rakoncot és Porhanyt és Csatangot is attól, hogy maguk is szörnnyé legyenek. „Magamra ismertem a darabban, ezért is vállaltam szívesen a rendezést” – mondta Szilágyi Regina, a szatmári Északi Színház berkeiben működő Brighella bábtagozat vezetője, rendezője. „Bennem, és talán mindannyiunkban van egy kis lény, aki retteg, bezárkózik, nehezen vállalja a küzdelmet a szörnyekkel. Azt a hitet kell megtartanunk a gyerekekben és a felnőttekben is, hogy létezik a jó, és a gonosz, a földi és égi rémek legyőzhetők” – tette hozzá.
Az előadás látványos, sok technikai elemet, színt és fényt építettek bele, és bábtechnikai megoldásokat is sűrűn használt a rendező. „A színészeknek talán ez a legnehezebb, hiszen a jelmez és a test olyan összjátékából kell felépíteniük a szereplőket, ami egy prózai színész számára szokatlan” – mondta Szilágyi Regina. Az előadás díszleteit Bodor Judit, a jelmezeket Jeremias Bianca tervezte. A Félőlényt László Kata, Csatangot Mezei Gabriella, Rakoncot Márton Réka alakítja.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.