
Fotó: Krónika
2008. szeptember 29., 00:002008. szeptember 29., 00:00
– Akkor olyan történetet mesélek, amit még nem hallottatok – bólintott derűs nyugalommal a Félőlény.
– De a vége... ugye a vége jó lesz? – aggodalmaskodott Porhany.
– Jó. – És elkezdte. – Egyszer volt, hol nem volt ... A hangja nyugodt, lassú és bársonyos. Amolyan mesélős.
A vijjogás távolodott és elnémult. Tudták: nem végleg. Tudták: soha le nem bírhatják a szörnyeket. De tudták azt is: mondani, mondani, mondani kell a történeteket, egyiket a másik után, és akkor : ... És akkor, talán, megtörténhet a csoda.
A Félőlény pedig folytatta a mesét, az új történetet. Arról szólt, miként akarták a szörnyek szörnnyé tenni a Félőlényt, és miként buktak bele. És arról, miként lett a Félőlényből egyszer és mindenkorra: Élőlény.”
Békés Pál Félőlény című mesejátékában ezt a csodát akarják megmutatni a gyerekeknek (és nemcsak) a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház holnapi bemutatóján. A kortárs szerző filozofikus meséje a fantázia világában, a Kiserdőben játszódik, amelyet uralmuk alá akarnak hajtani a szörnyek, úgy, hogy az erdő lakóit is a maguk hasonlatosságára, szörnyekké formálják. És ez elől egyetlen menedék a könyv, az elmesélt történet, a mese, amely megmentheti Rakoncot és Porhanyt és Csatangot is attól, hogy maguk is szörnnyé legyenek. „Magamra ismertem a darabban, ezért is vállaltam szívesen a rendezést” – mondta Szilágyi Regina, a szatmári Északi Színház berkeiben működő Brighella bábtagozat vezetője, rendezője. „Bennem, és talán mindannyiunkban van egy kis lény, aki retteg, bezárkózik, nehezen vállalja a küzdelmet a szörnyekkel. Azt a hitet kell megtartanunk a gyerekekben és a felnőttekben is, hogy létezik a jó, és a gonosz, a földi és égi rémek legyőzhetők” – tette hozzá.
Az előadás látványos, sok technikai elemet, színt és fényt építettek bele, és bábtechnikai megoldásokat is sűrűn használt a rendező. „A színészeknek talán ez a legnehezebb, hiszen a jelmez és a test olyan összjátékából kell felépíteniük a szereplőket, ami egy prózai színész számára szokatlan” – mondta Szilágyi Regina. Az előadás díszleteit Bodor Judit, a jelmezeket Jeremias Bianca tervezte. A Félőlényt László Kata, Csatangot Mezei Gabriella, Rakoncot Márton Réka alakítja.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.