
Képünk illusztráció
Fotó: Jakab Mónika
A TIFF bízik abban, hogy Kolozsvárnak van ereje újjáéleszteni a Janovics Jenő-i hagyatékot – közölték a nemzetközi szemle szervezői annak kapcsán, hogy a kincses város felkerült az UNESCO City of Film elnevezésű listájára.
2021. november 10., 08:102021. november 10., 08:10
Első romániai városként, a franciaországi Cannes-nal és a lengyelországi Gdańskkal egy időben Kolozsvár is megkapta a City of Film, vagyis a film városa címet – idézte a Nemzetközi Transilvania Filmfesztivál (TIFF) közleményét a Filmtett.ro filmes portál. Az UNESCO idén 49 várost vett fel Creative Cities nevű listájára, ezek közül mindössze a fenti három „a film városa”. A szervezet 2002 óta listázza a „kreatív városokat”; mostanig több mint 80 ország közel 300 települése kapta meg ezt a címet, ezen belül City of Film lett 21 város Japántól Dél-Amerikáig. A hálózat célja a párbeszéd fellendítése és partneri kapcsolatok megteremtése.
Az egykor „erdélyi Hollywoodként” is emlegetett Kolozsvár filmtörténete a 20. század elején kezdődött, amikor Janovics Jenő filmgyáraiban több tucat némafilm készült. Kolozsvárnak a listára való felvételét a 20 éve itt megszervezett TIFF kezdeményezte, amely évtizedek után „visszahelyezte a várost a nemzetközi filmes térképre” – fogalmaz a közlemény.
„Az első nagyszabású kolozsvári kulturális eseményként a TIFF megnyitotta az utat más nagyobb projektek előtt, gyerekek és fiatalok generációira hatott, gondolkodásmódot alakított, löketet adott a turizmusnak” – fogalmazott Tudor Giurgiu fesztiváligazgató. Mint mondta, a szemle erőteljes hatást gyakorolt a város kulturális arculatára, működése új egyetemi film szakok megjelenését is eredményezte. Kolozsvár kétségtelenül a film városa” – teszi hozzá Giurgiu. A közlemény szerint a TIFF bízik abban, hogy Kolozsvárnak van ereje újjáéleszteni a janovicsi hagyatékot, hosszú távon, hazai és külföldi produkciókat is bevonzó, jelentős filmgyártó központtá tenni a várost, és ennek egyik eszköze lenne az első romániai regionális filmalap létrehozása.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
szóljon hozzá!