
Képünk illusztráció
Fotó: Jakab Mónika
A TIFF bízik abban, hogy Kolozsvárnak van ereje újjáéleszteni a Janovics Jenő-i hagyatékot – közölték a nemzetközi szemle szervezői annak kapcsán, hogy a kincses város felkerült az UNESCO City of Film elnevezésű listájára.
2021. november 10., 08:102021. november 10., 08:10
Első romániai városként, a franciaországi Cannes-nal és a lengyelországi Gdańskkal egy időben Kolozsvár is megkapta a City of Film, vagyis a film városa címet – idézte a Nemzetközi Transilvania Filmfesztivál (TIFF) közleményét a Filmtett.ro filmes portál. Az UNESCO idén 49 várost vett fel Creative Cities nevű listájára, ezek közül mindössze a fenti három „a film városa”. A szervezet 2002 óta listázza a „kreatív városokat”; mostanig több mint 80 ország közel 300 települése kapta meg ezt a címet, ezen belül City of Film lett 21 város Japántól Dél-Amerikáig. A hálózat célja a párbeszéd fellendítése és partneri kapcsolatok megteremtése.
Az egykor „erdélyi Hollywoodként” is emlegetett Kolozsvár filmtörténete a 20. század elején kezdődött, amikor Janovics Jenő filmgyáraiban több tucat némafilm készült. Kolozsvárnak a listára való felvételét a 20 éve itt megszervezett TIFF kezdeményezte, amely évtizedek után „visszahelyezte a várost a nemzetközi filmes térképre” – fogalmaz a közlemény.
„Az első nagyszabású kolozsvári kulturális eseményként a TIFF megnyitotta az utat más nagyobb projektek előtt, gyerekek és fiatalok generációira hatott, gondolkodásmódot alakított, löketet adott a turizmusnak” – fogalmazott Tudor Giurgiu fesztiváligazgató. Mint mondta, a szemle erőteljes hatást gyakorolt a város kulturális arculatára, működése új egyetemi film szakok megjelenését is eredményezte. Kolozsvár kétségtelenül a film városa” – teszi hozzá Giurgiu. A közlemény szerint a TIFF bízik abban, hogy Kolozsvárnak van ereje újjáéleszteni a janovicsi hagyatékot, hosszú távon, hazai és külföldi produkciókat is bevonzó, jelentős filmgyártó központtá tenni a várost, és ennek egyik eszköze lenne az első romániai regionális filmalap létrehozása.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!