Az egykori Ada Kaleh szigetén 1918-ban forgatott, Az aranyember című Korda Sándor-rendezéssel folytatódik vasárnap a 120 éves a magyar film című marosvásárhelyi vetítéssorozat.
2016. június 16., 15:042016. június 16., 15:04
A májusban indult 120 éves a magyar film című vetítéssorozat második alkalmára kerül sor Marosvásárhelyen vasárnap este 7 órától a Stúdió Színházban, ahol az 1918-as, Az aranyember című némafilmet vetítik.
A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel, a Maros megyei Madisszal, a K\'Arte Kulturális Egyesülettel és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézettel közösen szervezett, a magyar filmtörténet kiemelkedő alkotásaira építő vetítéssorozatát korábban Bukarestben és Székelyudvarhelyen indította el. A 11 alkotásból álló sorozat keretében a némafilmes korszaktól kezdve egy-egy filmtörténeti korszakot meghatározó alkotást vetítenek Marosvásárhelyen is minden hónap utolsó vasárnapján.
A magyar film története ezelőtt 120 évvel kezdődött, amikor 1896-ban a Lumière testvérek filmjeit a budapesti Royal szálló kávéházában levetítették, majd ezt követően két úttörő testvér, Sziklai Arnold és Zsigmond az Andrássy úton megnyitotta az első magyar filmszínházat, az Ikonográfot, ahol francia gépeken Lumière-filmeket vetítettek a közönségnek – ismertette röviden a magyar film történetét Kósa András László, a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet igazgatója. Felhívta a marosvásárhelyi mozikedvelők figyelmét arra, hogy a magyar filmtörténeti sorozatban a Magyar Nemzeti Digitális Archívummal (MaNDA) együttműködve minden hónapban egy, a maga idejében mérföldkőnek számító alkotást mutatnak be.
Az aranyember Korda-rendezésben
A filmtörténeti vetítéssorozat első eseményét május 29-én tartották, akkor a Mire megvénülünk (1916), valamint Az utolsó éjszaka (1917) című némafilmeket láthatták az érdeklődők. Vasárnap este 7 órakor az 1918-ban forgatott, Az aranyember című 84 perces némafilmet tekinthetik meg a mozikedvelők, román felirattal. A film rendezője Korda Sándor, a későbbi Sir Alexander Korda, aki 1914-ben rendezte az első magyar filmjét, és 1919-ben, amikor Magyarországról távozott, már több mint 25 rendezés fűződött a nevéhez. Sikeres filmrendezőként és producerként a brit filmipar egyik meghatározó alakja volt, ő alapította a London Films brit filmstúdiót.
Eredeti helyszínek
A vetítés előtt álló film egyik érdekessége, hogy Korda eredeti helyszíneken forgatta Jókai Mór legkedveltebb regényét, amelynek témáját az író gyermekkori komáromi élményeiből merítette, és amelynek cselekménye a 19. század elején játszódik. A történet főhőse a pénzre és a pénzszerzésre alapozott polgári világtól megcsömörlött férfi, aki az Al-Duna egy rejtett zugában, a Senki szigetén ismeri meg a boldogságot egy társadalmon kívül élő asszony oldalán.
A Jókai által leírt Senki szigete nem létezett a valóságban, a mintát a regényíró az Ada Kaleh szigetéről vette, amely a korabeli magyar térképeken Új-Orsova néven szerepelt, és az Al-Dunán helyezkedett el Orsova és a Vaskapu-szoros között. Törökök, muszlimok lakták, akik nem fizettek adót egyik államnak sem, és felmentést kaptak a hadkötelezettség alól is. Dohány-, szőlő- és rózsatermesztéssel foglalkoztak. A magyar, a szerb és a román határ közelsége miatt azonban egy kevésbé tisztességes, de igen jövedelmező foglalkozást is űztek: csempészkedtek. Az 1918-as film egy részét Korda Ada Kaleh szigetén forgatta. A szigetet 1972-ben, a Vaskapu vízi erőmű gátjának megépítése után vízzel árasztották el, örökre eltűnt.
Korda Sándor ötéves magyarországi rendezői pályafutása alatt nem kevesebb, mint huszonhét filmet rendezett, ám ezekből csupán Az aranyember maradt fenn vetíthető állapotban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!