Az egykori Ada Kaleh szigetén 1918-ban forgatott, Az aranyember című Korda Sándor-rendezéssel folytatódik vasárnap a 120 éves a magyar film című marosvásárhelyi vetítéssorozat.
2016. június 16., 15:042016. június 16., 15:04
A májusban indult 120 éves a magyar film című vetítéssorozat második alkalmára kerül sor Marosvásárhelyen vasárnap este 7 órától a Stúdió Színházban, ahol az 1918-as, Az aranyember című némafilmet vetítik.
A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel, a Maros megyei Madisszal, a K\'Arte Kulturális Egyesülettel és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézettel közösen szervezett, a magyar filmtörténet kiemelkedő alkotásaira építő vetítéssorozatát korábban Bukarestben és Székelyudvarhelyen indította el. A 11 alkotásból álló sorozat keretében a némafilmes korszaktól kezdve egy-egy filmtörténeti korszakot meghatározó alkotást vetítenek Marosvásárhelyen is minden hónap utolsó vasárnapján.
A magyar film története ezelőtt 120 évvel kezdődött, amikor 1896-ban a Lumière testvérek filmjeit a budapesti Royal szálló kávéházában levetítették, majd ezt követően két úttörő testvér, Sziklai Arnold és Zsigmond az Andrássy úton megnyitotta az első magyar filmszínházat, az Ikonográfot, ahol francia gépeken Lumière-filmeket vetítettek a közönségnek – ismertette röviden a magyar film történetét Kósa András László, a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet igazgatója. Felhívta a marosvásárhelyi mozikedvelők figyelmét arra, hogy a magyar filmtörténeti sorozatban a Magyar Nemzeti Digitális Archívummal (MaNDA) együttműködve minden hónapban egy, a maga idejében mérföldkőnek számító alkotást mutatnak be.
Az aranyember Korda-rendezésben
A filmtörténeti vetítéssorozat első eseményét május 29-én tartották, akkor a Mire megvénülünk (1916), valamint Az utolsó éjszaka (1917) című némafilmeket láthatták az érdeklődők. Vasárnap este 7 órakor az 1918-ban forgatott, Az aranyember című 84 perces némafilmet tekinthetik meg a mozikedvelők, román felirattal. A film rendezője Korda Sándor, a későbbi Sir Alexander Korda, aki 1914-ben rendezte az első magyar filmjét, és 1919-ben, amikor Magyarországról távozott, már több mint 25 rendezés fűződött a nevéhez. Sikeres filmrendezőként és producerként a brit filmipar egyik meghatározó alakja volt, ő alapította a London Films brit filmstúdiót.
Eredeti helyszínek
A vetítés előtt álló film egyik érdekessége, hogy Korda eredeti helyszíneken forgatta Jókai Mór legkedveltebb regényét, amelynek témáját az író gyermekkori komáromi élményeiből merítette, és amelynek cselekménye a 19. század elején játszódik. A történet főhőse a pénzre és a pénzszerzésre alapozott polgári világtól megcsömörlött férfi, aki az Al-Duna egy rejtett zugában, a Senki szigetén ismeri meg a boldogságot egy társadalmon kívül élő asszony oldalán.
A Jókai által leírt Senki szigete nem létezett a valóságban, a mintát a regényíró az Ada Kaleh szigetéről vette, amely a korabeli magyar térképeken Új-Orsova néven szerepelt, és az Al-Dunán helyezkedett el Orsova és a Vaskapu-szoros között. Törökök, muszlimok lakták, akik nem fizettek adót egyik államnak sem, és felmentést kaptak a hadkötelezettség alól is. Dohány-, szőlő- és rózsatermesztéssel foglalkoztak. A magyar, a szerb és a román határ közelsége miatt azonban egy kevésbé tisztességes, de igen jövedelmező foglalkozást is űztek: csempészkedtek. Az 1918-as film egy részét Korda Ada Kaleh szigetén forgatta. A szigetet 1972-ben, a Vaskapu vízi erőmű gátjának megépítése után vízzel árasztották el, örökre eltűnt.
Korda Sándor ötéves magyarországi rendezői pályafutása alatt nem kevesebb, mint huszonhét filmet rendezett, ám ezekből csupán Az aranyember maradt fenn vetíthető állapotban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!