Fotó: Boda Gergely
2012. november 06., 09:012012. november 06., 09:01
A fesztivál igazgatója, Sipos Levente és művészeti vezetője, Gáspárik Attila tegnap sajtótájékoztatón számolt be a rendezvény részleteiről. Gáspárik felelevenítette a kezdeteket: „Annak idején az Alter-Native volt az egyetlen filmfesztivál a térségben, azért fogtunk hozzá a szervezéséhez, mert a filmes kultúrát akartuk népszerűsíteni, olyan filmeket hoztunk el a fesztiválra, amelyeket nem lehetett látni a televízióban” – fogalmazott Gáspárik, aki szerint azóta nagyon sok változás történt a filmiparban, a filmgyártás technológiájában is, ugyanakkor a filmes események, fesztiválok is megsokasodtak.
A szervezők tíz évvel ezelőtt úgy döntöttek, minden évben egy-egy országot lát vendégül a fesztivál, így olyan államok filmgyártásával is megismerkedhetett a marosvásárhelyi közönség, amelyekről másképp nem hallhatott volna. Az első díszvendég Lengyelország volt, idén Olaszország filmjeivel ismerkedhetnek meg közelebbről az érdeklődők.
Amint a szervezők elmondták, nem lesz emeletes torta vagy tűzijáték a huszadik születésnapon, a szolid költségvetés nem is ad lehetőséget fényűző ünneplésre. Amint hozzátették, a fő cél inkább az, hogy magas színvonalú filmfesztivált szervezzenek, ahogy eddig is. A fesztiválon idén is versenyeznek a rövidfilmek, ezúttal a 778 benevezett alkotásból 59-et válogatott ki az előzsűri, amelyek között kisjátékfilmek, animációk, kísérleti filmek és dokumentumfilmek is vannak összesen 27 országból. A versenyprogramon kívül tizenkilenc nagyjátékfilm vetítik le, természetesen az elmúlt év legjobb román és magyar filmjeiből is válogattak.
Sipos Levente fesztiváligazgató elmondta: a szervezők az elmúlt évek díjnyertes filmjeiből válogatást is készítettek Best of Alter-Native címmel. Az ünnep és a nosztalgia jegyében kerül vetítésre a Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező és forgatókönyvíró, Almási Tamás Sors és képzelet című dokumentumfilmjét, amelyet 1993-ban, az első marosvásárhelyi filmfesztiválon forgatott. Amint arról korábban már beszámoltunk, a fesztivál keretében megemlékeznek a szervezők arról, hogy 100 éve, 1912. június 30-án született Szőts István, az Emberek a havason című film Kossuth-díjas rendezője.
Ezzel a munkájával az erdélyi származású Szőts elnyerte az 1942. évi Velencei Filmfesztiválon a legjobb rendezőnek járó díjat, 2000-ben pedig a magyar filmkritikusok titkos szavazással az évszázad 12 legjobb magyar filmje közé választották az Emberek a havasont. A kísérőrendezvények között a szokásos négy koncert helyett idén csak kettő lesz: a fesztivál nyitónapján, holnap 21 órától Földes László Hobo Látja Isten, hogy állok a napon című Pilinszky János-estjén vehetnek részt az érdeklődők, pénteken 20.45-től pedig a világhírű harmonikaművész, Emy Drăgoi vetítéssel egybekötött előadására kerül sor.
Szász Cs. Emese
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok