
Fotó: Barabás Ákos
Zűrzavar van az udvarhelyi színpadon, és nemcsak azért, mert csütörtökön este a Káosz című stúdió-előadást mutatja be a Tomcsa Sándor Színház, hanem mert a művelődési ház színpadán a kulturális intézményeken kívül különböző rendezvények és konferenciák szervezői is osztoznak.
2017. április 19., 22:222017. április 19., 22:22
A film és a színház találkozik a Tomcsa Sándor Színház idei évadának utolsó előtti premierjében, a csütörtökön este bemutatandó Káosz című stúdió-előadásban. Kató Zsolt, a produkció rendezője elmondta, azért választotta Mika Myllyaho kortárs finn drámaíró szövegét, mert filmrendezői szakon végezte tanulmányait, neki ez az első színházi rendezése, a darab pedig filmjellegű, a produkció is filmes nyelvezetet használ.
Csurulya Csongor, a Tomcsa Sándor Színház művészeti vezetője kifejtette, a művelődési ház színpadán a kulturális intézmények mellett különböző rendezvények és konferenciák szervezői is osztoznak, így a kommunikáció hiánya és a zsúfolt program miatt képtelenség egyeztetni arról, hogy miként osszák meg a színpadot. Valójában kinőtték a kulturális intézmények az épületet – magyarázta a színpad használatának buktatóit Csurulya Csongor. Kató Zsolt elmondta, bár kevés színpadi próbára volt alkalmuk, mégis örül, hogy nem egy olyan helyen debütál színházrendezőként, „ahol kolbászból van a kerítés”.„Ismerve az itteni társulatot, úgy éreztem, ebben az előadásban maximálisan együtt tudok működni velük” – mondta a rendező a három női főszereplős Káoszról, amelyben P. Fincziski Andrea, Mezei Gabriella és Albert Orsolya lép színpadra, akik a három főszerep mellett további hét-nyolc szereplő karakterét alakítják.
A történet az emberi kommunikáció minimalizálódásáról szól, illetve arról, hogy miként tud az ember annyira lesüllyedni önbecsülésében, hogy már nem ismeri fel az igaz és hamis közötti különbséget. „Hétköznapi történet három nőről, akinek zsákutcába jut az élete. Egy ideig erőltetik a hazugságokat, és védekezésként mint falat használják ezeket. A színészekkel igyekeztük lebontani a falakat, és azt üzenni, hogy van lehetőség az újrakezdésre” – ecsetelte az előadásról Kató Zsolt.
A rendező szerint az előadásnak olyan filmes nyelvezete van, amellyel eddig még nem találkozhatott az udvarhelyi közönség. Kató Zsolt húsz előadásban vett részt filmesként, tapasztalata szerint a rendezők a filmes elemeket nem színházi nyelvre fordítva használták a produkciókban, ami töréseket eredményezett, ezért ő arra törekedett, hogy egyeztesse a kettőt: filmszerű vágásokat használt az átmenetekre, bizonyos filmes elemekkel pedig a szereplők háttértörténetét bontakoztatja ki.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.