A film és a színház találkozik a Tomcsa Sándor Színház idei évadának utolsó előtti premierjében, a csütörtökön este bemutatandó Káosz című stúdió-előadásban. Kató Zsolt, a produkció rendezője elmondta, azért választotta Mika Myllyaho kortárs finn drámaíró szövegét, mert filmrendezői szakon végezte tanulmányait, neki ez az első színházi rendezése, a darab pedig filmjellegű, a produkció is filmes nyelvezetet használ.

Csurulya Csongor, a Tomcsa Sándor Színház művészeti vezetője kifejtette, a művelődési ház színpadán a kulturális intézmények mellett különböző rendezvények és konferenciák szervezői is osztoznak, így a kommunikáció hiánya és a zsúfolt program miatt képtelenség egyeztetni arról, hogy miként osszák meg a színpadot. Valójában kinőtték a kulturális intézmények az épületet – magyarázta a színpad használatának buktatóit Csurulya Csongor. Kató Zsolt elmondta, bár kevés színpadi próbára volt alkalmuk, mégis örül, hogy nem egy olyan helyen debütál színházrendezőként, „ahol kolbászból van a kerítés”.„Ismerve az itteni társulatot, úgy éreztem, ebben az előadásban maximálisan együtt tudok működni velük” – mondta a rendező a három női főszereplős Káoszról, amelyben P. Fincziski Andrea, Mezei Gabriella és Albert Orsolya lép színpadra, akik a három főszerep mellett további hét-nyolc szereplő karakterét alakítják.

A történet az emberi kommunikáció minimalizálódásáról szól, illetve arról, hogy miként tud az ember annyira lesüllyedni önbecsülésében, hogy már nem ismeri fel az igaz és hamis közötti különbséget. „Hétköznapi történet három nőről, akinek zsákutcába jut az élete. Egy ideig erőltetik a hazugságokat, és védekezésként mint falat használják ezeket. A színészekkel igyekeztük lebontani a falakat, és azt üzenni, hogy van lehetőség az újrakezdésre” – ecsetelte az előadásról Kató Zsolt.

A rendező szerint az előadásnak olyan filmes nyelvezete van, amellyel eddig még nem találkozhatott az udvarhelyi közönség. Kató Zsolt húsz előadásban vett részt filmesként, tapasztalata szerint a rendezők a filmes elemeket nem színházi nyelvre fordítva használták a produkciókban, ami töréseket eredményezett, ezért ő arra törekedett, hogy egyeztesse a kettőt: filmszerű vágásokat használt az átmenetekre, bizonyos filmes elemekkel pedig a szereplők háttértörténetét bontakoztatja ki.