
2012. október 19., 09:142012. október 19., 09:14
A Magyar Menedék Könyvesház és KinoGraf Kiadó szervezésében tartott bemutatón Zelei Miklós kiemelte, Tóth Ilona idén lenne 80 éves, és azzal, hogy 1957-ben halálra ítélték és kivégezték, „eddig 55 év veszett el az életéből”. Történetéből Szilágyi Andor – aki korábban Mansfeld Péterről készített filmet – írt forgatókönyvet, és Zelei szerint azért is nagy a tétje annak, hogy leforgatják-e a filmet, mert a fiatalok már ma is keveset tudnak 1956 eseményeiről. „Félő, hogy hamarosan feledésbe merülnek a forradalom valódi történetei” – mondta. Hangsúlyozta, „a koncepciós pereknek minden szava hazugság”, és ez Tóth Ilona esetében is így van, ezért is fontos, hogy mielőbb elkészüljön a film. „A filmesek, az írók igazsága gyakran előrébb jár, mint a történészeké” – fogalmazott.
Szilágyi Andor arról beszélt, 800 millió forintra tehető a film költségvetése, de az összeg felét egy angol befektető állná. A fennmaradó részt eddig nem sikerült megszerezni. Szilágyi szerint ennek oka elsősorban a politikai és a kulturális elit közönye. Mint mondta, nem szokás, hogy egy forgatókönyv előbb jelenjen meg, mint ahogyan maga a film elkészül. Megjegyezte, a tothilonka.hu című kötet borítóján egy eddig még nem közölt kép látható Tóth Ilonkáról, a felvétel fél évvel azelőtt készült, hogy „a történelem vákuuma elnyelte volna”. Kondor Katalin újságíró felidézte, hogy a film előkészületei már évekkel korábban megkezdődtek, az eredeti tervek szerint idén, a forradalom és szabadságharc 56. évfordulója alkalmából mutatták volna be, de a forráshiány miatt ezt nem sikerült megvalósítani. Véleménye szerint az országnak nemzeti hősökre van szüksége, és az utóbbi időben róluk nem nagyon forgattak filmeket. A Tóth Ilonáról szóló film ilyen alkotás lehetne – tette hozzá.
Tóth Ilona (1932–1957) orvostanhallgató volt, az 1956-os forradalom utáni megtorlás során kivégezték. 1956. október 23-án részt vett a diáktüntetésen, október 25-én jelentkezett ápolónőnek, az önkéntes mentőszolgálat tagja lett. November 11-e után bekapcsolódott az illegális ellenálló mozgalmakba, november 20-án társaival együtt letartóztatták, majd szervezkedésben való részvétel és gyilkosság vádjával halálra ítélték, és 1957. június 27-én felakasztották. A Fővárosi Bíróság 2001-ben a köztörvényes bűncselekmény elkövetése alól felmentette, és az 1957-es eljárást semmisnek nyilvánította.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.