Fényképek a kincses városi címerekről

Kolozsvár különböző épületein, síremlékein ma is látható címereket bemutató fényképekből nyílt kiállítás a kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség dísztermében. A Címerek Kolozsvárott című tárlat fotóit Máthé János készítette.

A tárlatot Asztalos Lajos helytörténész mutatta be, aki kérdésünkre elmondta: a kiállításon látható címerek közül a legkorábbiak a 13–14. századból valók, ilyen magának Kolozsvárnak a címere, amely ma is látható a városháza oromzatán. A háromtornyos, csapórácsos kapus címer falrészlettel egy régi motívum volt, és tulajdonképpen egy pecsétből alakult ki. A szűcs céh 1369-ben kelt oklevelének pecsétjén tűnt fel először.

A kiállítás anyagában emellett természetesen számos kolozsvári történelmi család címere látható. Az egyik legkedveltebb motívum volt a címerek keletkezésének idején a kivont kardot tartó páncélos kar, ez számtalan család címerében feltűnik. Kedvelt címerállat volt az oroszlán is, amely az erőt képviselte. A címereken látható koronák a család rangját is megjelenítették aszerint, hogy hány ága van, azaz, hogy „hány gyöngyös”.

Asztalos Lajos helytörténész a tárlat kapcsán a címer általános történetéről is beszélt. Elmondta: a címerek valamikor az első ezredforduló után, a 11. században alakultak ki, ugyanakkor különböző feltételezések is napvilágot láttak eredetükkel kapcsolatban. Többek között egyes történészek azt gyanították, hogy már az ókori görög motívumok, a különböző vázákon található képek, harci jelenetek is befolyásolták a címerek létrejöttét, ám ezt a feltételezést utólag megcáfolták. Később a római hadi jelvényekből származtatták a címereket, de ez sem bizonyult igaznak.

Mások azt feltételezték, hogy a keresztes háborúk idején a keresztény seregek a muszlimoktól vettek át ötleteket, és ezeket továbbgondolva alakították ki a címereket. Végül kiderült, hogy épp fordítva történt: a muszlimok vették át a keresztényektől a címereket. „A leghelytállóbb feltételezés az, hogy a germán mitológia jelképei megmaradtak azt követően is, hogy a germán törzsek felvették a keresztény hitet. A sisakok megjelenése után, hogy felismerjék egymást a csatamezőn a katonák, és ne bajtársaikat kaszabolják le, először megjelentek a zászlók a különböző jelképekkel, majd e jelképek a sisakon és a pajzson is megjelentek” – magyarázta Asztalos Lajos.

Először a nemesek használták a címereket, mert nekik volt rá pénzük, később azonban a címerhasználat szélesebb körben elterjedt a városok, céhek is elkezdtek címereket használni. Máthé János kiállítása október 30-áig látogatható hétköznapokon 10 és 12 óra között.