Máthé János kolozsvári címereket ábrázoló fotóiból nyílt kiállítás a kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség dísztermében. A tárlatnyitón Asztalos Lajos helytörténész beszélt a felvételeken szereplő címerekről és a címerek általános történetéről.
2015. október 23., 17:082015. október 23., 17:08
Kolozsvár különböző épületein, síremlékein ma is látható címereket bemutató fényképekből nyílt kiállítás a kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség dísztermében. A Címerek Kolozsvárott című tárlat fotóit Máthé János készítette.
A tárlatot Asztalos Lajos helytörténész mutatta be, aki kérdésünkre elmondta: a kiállításon látható címerek közül a legkorábbiak a 13–14. századból valók, ilyen magának Kolozsvárnak a címere, amely ma is látható a városháza oromzatán. A háromtornyos, csapórácsos kapus címer falrészlettel egy régi motívum volt, és tulajdonképpen egy pecsétből alakult ki. A szűcs céh 1369-ben kelt oklevelének pecsétjén tűnt fel először.
A kiállítás anyagában emellett természetesen számos kolozsvári történelmi család címere látható. Az egyik legkedveltebb motívum volt a címerek keletkezésének idején a kivont kardot tartó páncélos kar, ez számtalan család címerében feltűnik. Kedvelt címerállat volt az oroszlán is, amely az erőt képviselte. A címereken látható koronák a család rangját is megjelenítették aszerint, hogy hány ága van, azaz, hogy „hány gyöngyös”.
Asztalos Lajos helytörténész a tárlat kapcsán a címer általános történetéről is beszélt. Elmondta: a címerek valamikor az első ezredforduló után, a 11. században alakultak ki, ugyanakkor különböző feltételezések is napvilágot láttak eredetükkel kapcsolatban. Többek között egyes történészek azt gyanították, hogy már az ókori görög motívumok, a különböző vázákon található képek, harci jelenetek is befolyásolták a címerek létrejöttét, ám ezt a feltételezést utólag megcáfolták. Később a római hadi jelvényekből származtatták a címereket, de ez sem bizonyult igaznak.
Mások azt feltételezték, hogy a keresztes háborúk idején a keresztény seregek a muszlimoktól vettek át ötleteket, és ezeket továbbgondolva alakították ki a címereket. Végül kiderült, hogy épp fordítva történt: a muszlimok vették át a keresztényektől a címereket. „A leghelytállóbb feltételezés az, hogy a germán mitológia jelképei megmaradtak azt követően is, hogy a germán törzsek felvették a keresztény hitet. A sisakok megjelenése után, hogy felismerjék egymást a csatamezőn a katonák, és ne bajtársaikat kaszabolják le, először megjelentek a zászlók a különböző jelképekkel, majd e jelképek a sisakon és a pajzson is megjelentek” – magyarázta Asztalos Lajos.
Először a nemesek használták a címereket, mert nekik volt rá pénzük, később azonban a címerhasználat szélesebb körben elterjedt a városok, céhek is elkezdtek címereket használni. Máthé János kiállítása október 30-áig látogatható hétköznapokon 10 és 12 óra között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!