Máthé János kolozsvári címereket ábrázoló fotóiból nyílt kiállítás a kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség dísztermében. A tárlatnyitón Asztalos Lajos helytörténész beszélt a felvételeken szereplő címerekről és a címerek általános történetéről.
2015. október 23., 17:082015. október 23., 17:08
Kolozsvár különböző épületein, síremlékein ma is látható címereket bemutató fényképekből nyílt kiállítás a kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség dísztermében. A Címerek Kolozsvárott című tárlat fotóit Máthé János készítette.
A tárlatot Asztalos Lajos helytörténész mutatta be, aki kérdésünkre elmondta: a kiállításon látható címerek közül a legkorábbiak a 13–14. századból valók, ilyen magának Kolozsvárnak a címere, amely ma is látható a városháza oromzatán. A háromtornyos, csapórácsos kapus címer falrészlettel egy régi motívum volt, és tulajdonképpen egy pecsétből alakult ki. A szűcs céh 1369-ben kelt oklevelének pecsétjén tűnt fel először.
A kiállítás anyagában emellett természetesen számos kolozsvári történelmi család címere látható. Az egyik legkedveltebb motívum volt a címerek keletkezésének idején a kivont kardot tartó páncélos kar, ez számtalan család címerében feltűnik. Kedvelt címerállat volt az oroszlán is, amely az erőt képviselte. A címereken látható koronák a család rangját is megjelenítették aszerint, hogy hány ága van, azaz, hogy „hány gyöngyös”.
Asztalos Lajos helytörténész a tárlat kapcsán a címer általános történetéről is beszélt. Elmondta: a címerek valamikor az első ezredforduló után, a 11. században alakultak ki, ugyanakkor különböző feltételezések is napvilágot láttak eredetükkel kapcsolatban. Többek között egyes történészek azt gyanították, hogy már az ókori görög motívumok, a különböző vázákon található képek, harci jelenetek is befolyásolták a címerek létrejöttét, ám ezt a feltételezést utólag megcáfolták. Később a római hadi jelvényekből származtatták a címereket, de ez sem bizonyult igaznak.
Mások azt feltételezték, hogy a keresztes háborúk idején a keresztény seregek a muszlimoktól vettek át ötleteket, és ezeket továbbgondolva alakították ki a címereket. Végül kiderült, hogy épp fordítva történt: a muszlimok vették át a keresztényektől a címereket. „A leghelytállóbb feltételezés az, hogy a germán mitológia jelképei megmaradtak azt követően is, hogy a germán törzsek felvették a keresztény hitet. A sisakok megjelenése után, hogy felismerjék egymást a csatamezőn a katonák, és ne bajtársaikat kaszabolják le, először megjelentek a zászlók a különböző jelképekkel, majd e jelképek a sisakon és a pajzson is megjelentek” – magyarázta Asztalos Lajos.
Először a nemesek használták a címereket, mert nekik volt rá pénzük, később azonban a címerhasználat szélesebb körben elterjedt a városok, céhek is elkezdtek címereket használni. Máthé János kiállítása október 30-áig látogatható hétköznapokon 10 és 12 óra között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!