Máthé János kolozsvári címereket ábrázoló fotóiból nyílt kiállítás a kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség dísztermében. A tárlatnyitón Asztalos Lajos helytörténész beszélt a felvételeken szereplő címerekről és a címerek általános történetéről.
2015. október 23., 17:082015. október 23., 17:08
Kolozsvár különböző épületein, síremlékein ma is látható címereket bemutató fényképekből nyílt kiállítás a kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség dísztermében. A Címerek Kolozsvárott című tárlat fotóit Máthé János készítette.
A tárlatot Asztalos Lajos helytörténész mutatta be, aki kérdésünkre elmondta: a kiállításon látható címerek közül a legkorábbiak a 13–14. századból valók, ilyen magának Kolozsvárnak a címere, amely ma is látható a városháza oromzatán. A háromtornyos, csapórácsos kapus címer falrészlettel egy régi motívum volt, és tulajdonképpen egy pecsétből alakult ki. A szűcs céh 1369-ben kelt oklevelének pecsétjén tűnt fel először.
A kiállítás anyagában emellett természetesen számos kolozsvári történelmi család címere látható. Az egyik legkedveltebb motívum volt a címerek keletkezésének idején a kivont kardot tartó páncélos kar, ez számtalan család címerében feltűnik. Kedvelt címerállat volt az oroszlán is, amely az erőt képviselte. A címereken látható koronák a család rangját is megjelenítették aszerint, hogy hány ága van, azaz, hogy „hány gyöngyös”.
Asztalos Lajos helytörténész a tárlat kapcsán a címer általános történetéről is beszélt. Elmondta: a címerek valamikor az első ezredforduló után, a 11. században alakultak ki, ugyanakkor különböző feltételezések is napvilágot láttak eredetükkel kapcsolatban. Többek között egyes történészek azt gyanították, hogy már az ókori görög motívumok, a különböző vázákon található képek, harci jelenetek is befolyásolták a címerek létrejöttét, ám ezt a feltételezést utólag megcáfolták. Később a római hadi jelvényekből származtatták a címereket, de ez sem bizonyult igaznak.
Mások azt feltételezték, hogy a keresztes háborúk idején a keresztény seregek a muszlimoktól vettek át ötleteket, és ezeket továbbgondolva alakították ki a címereket. Végül kiderült, hogy épp fordítva történt: a muszlimok vették át a keresztényektől a címereket. „A leghelytállóbb feltételezés az, hogy a germán mitológia jelképei megmaradtak azt követően is, hogy a germán törzsek felvették a keresztény hitet. A sisakok megjelenése után, hogy felismerjék egymást a csatamezőn a katonák, és ne bajtársaikat kaszabolják le, először megjelentek a zászlók a különböző jelképekkel, majd e jelképek a sisakon és a pajzson is megjelentek” – magyarázta Asztalos Lajos.
Először a nemesek használták a címereket, mert nekik volt rá pénzük, később azonban a címerhasználat szélesebb körben elterjedt a városok, céhek is elkezdtek címereket használni. Máthé János kiállítása október 30-áig látogatható hétköznapokon 10 és 12 óra között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!