_foto_petru_danci.jpg)
2011. október 17., 09:412011. október 17., 09:41
A tárlat anyagát Boka László, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója hozta el Nagyváradra – az OSZK idén ingyenesen végezte el annak a dokumentumcsomagnak a szakszerű restaurálását, amelyet az épület felújítása során a lépcső alatti „időkapszulába” rejtve találtak meg a munkások. A díszoklevelet és a többi dokumentumot fakszimile formában a tárlaton újra megtekinthették a váradiak. Ám az időkapszula helye sem maradt üres: az esti előadás után Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács alelnöke elhelyezett egy hasonló levelet a kő alatt. „Ma, amikor a nagyváradi színház építésének 111. évfordulóját ünnepeljük, tudtul adjuk mindenkinek, akit érint, hogy 55 esztendő alárendeltség után újra önálló magyar színháza van Nagyvárad városának. Az épületet felújítottuk, erőnk és akaratunk szerint régi méltóságának pompájában áll a város szívében. Bár a történelem könyörtelen arcával fordult felénk, s a váradi magyarságot immár kilencven esztendeje kitépte az anyaország testéből, s azóta ez a magyarság mint romániai kisebbség küzd nap nap után puszta fennmaradásáért, büszkén üzenem annak, aki e sorokat majd olvassa: még vagyunk! Van templomunk, van iskolánk, és végre színházunk is. És mind, ki ismeri e századot, tudja, mindez nem csekély dolog. Megtettük, mit meg kellett tennünk azért, hogy e színház városunk közönsége áldozatkészségének és művészetek iránti szeretetének jeléül az idők végezetéig tanúsítsa: MI ITT SOHASEM ADJUK FEL!” – áll a kísérőlevélben.
A Szigligeti Színház első színházbeli premierjén megtelt a patinás nézőtér: a társulat névadójának, Szigligeti Edének a legismertebb darabját, a Liliomfit állította színpadra. A színdarabot Keresztes Attila, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatója rendezte sok humorral és kikacsintással. A közönség többször is nyílt színen tapsolta meg kedvenceit, akiket négy évad után először láthatott ezen a színpadon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok