
2011. október 25., 09:322011. október 25., 09:32
A sokféle ünnepelnivaló így együtt nem adott okot túlzott bizakodásra, ami az előadás minőségét illeti: e sorok szerzője a legrosszabbra felkészülve öltötte föl vasárnapi ruháját és mosolyát, előre megbékélve a gondolattal, hogy az esemény fénye, a meghatottság és az emelkedettség bizonyosan túlragyogja majd a darabbal szembeni elvárásokat.
A váradi közönség ugyanis köztudottan a pápánál is katolikusabb, ezért érthető és elfogadható lett volna, ha a társulat nulla kockázatvállalással felel majd meg a magától értetődően langyos-konzervatív igényeknek, csendben meghúzódva a pompázatos épület, a stukkók és aranydíszek árnyékában. A tény, hogy nem így lett, üdítő meglepetésként szolgált, még akkor is, ha Keresztes Attila rendezése és Bianca Imelda Jeremias kosztümjei nem nyerték el mindenkinek a tetszését. Az, hogy ez a Liliomfi nem az a Liliomfi, már a színpadkép megpillantásakor világossá válik: az eklektikus, a klasszicistát a szecesszióval és a neobarokkal ötvöző színházbelső kellemes ellentétéül szolgált a minimalista díszlet, a fehér ajtók, amelyek előtt a csiricsáré jelmezek és maszkok megkaphatták a nekik járó rivaldafényt. Csiricsáré, mondom, és emlékeztetek minden nézőt, hogy Szigligeti Ede Liliomfija eleve ripacskodásnak íródott, ám mintegy másfél évszázad elteltével természetesen a vígjáték szabályai is megváltoztak. A 2011-es váradi Liliomfi története és szövege is jócskán átformálódott, ám – észben tartva, hogy vígjátékról, nem pedig valamilyen súlyos mondanivalót hordozó műről van szó – mindvégig tiszteletben tartja az alapanyagot, nem abból űz gúnyt. A bolondos történetet habarcsként fogja egybe Cári Tibor zenéje, amelyet szerencsére mostanában gyakran használ a társulat. Inspirált választás volt a társulat két frissen szerződtetett, fiatal színésze a két főszerepre: Hunyady István filigrán alakjával és kócos parókájával a vándorszínész forró lelkesedését közvetítette, bár az énekrészeket nem kellett volna erőltetni, ezt az apró kellemetlenséget azonban percenként elfeledtette Pitz Melinda – lehet, hogy túl fiatal vagyok, de én még sosem hallottam ilyen szép énekhangú „váradi” színésznőt.
Jó volt a váradiak komikusi oldalát látni, jó, hogy nincs pátosz, és nincs komolykodás, jó, hogy gyakran meg lehet tapsolni a kirobbanó energiájú Csíky Ibolyát és a darabban (mintegy spontán) legézabácsizott Hajdu Gézát és a nevetni való, mégis valahol tragikus Kardos M. Róbert-féle bohócalakot.
Liliomfi – Szigligeti Színház, Nagyvárad, 2011.
Rendező: Keresztes Attila. Díszlet: Mira János. Jelmez: Bianca Imelda Jeremias. Zene: Cári Tibor. Szereplők: Hajdu Géza, Csíky Ibolya, Pitz Melinda, Hunyadi István, Kardos M. Róbert, Szotyori József, Gajai Ágnes, Pál Hunor, Dimény Levente, Varga Balázs.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.