Hirdetés

Eszükkel, szívükkel is láttak az 1956-os forradalom mellé álló erdélyi srácok

Benkő Levente: 56 a bizonyítéka annak, hogy az ember, még ha tizenéves is, tudja, hol van a helye a tőle és a nemzetétől teljesen idegen, ráerőltetett világban •  Fotó: Székelyhon Tv

Benkő Levente: 56 a bizonyítéka annak, hogy az ember, még ha tizenéves is, tudja, hol van a helye a tőle és a nemzetétől teljesen idegen, ráerőltetett világban

Fotó: Székelyhon Tv

Az erdélyi fiataloknak az 1956-os forradalommal való szolidaritása az akkori körülmények között az egyenes gerincű kiállás máig tanulságos példája – mondta el a Krónikának Benkő Levente történész, lapunk volt munkatársa a szabadságharc 65. évfordulója apropóján.

Kiss Judit

2021. október 23., 08:232021. október 23., 08:23

2021. október 23., 13:122021. október 23., 13:12

– Szinte kerek, 65. évfordulójához érkeztünk az október 23-án kirobbant 1956-os forradalomnak, szabadságharcnak, amelynek erdélyi vonatkozásaival, „kiterjedésével” több kötetedben is foglalkoztál, az akkori események számos tanúját, résztvevőjét, meghurcoltját szólaltatva meg. Kutatómunkád nem zárult le, további köteteket is tervezel, azonban ha az eddigi, ’56-ra vonatkozó munkásságodat összegeznéd, hogyan fogalmaznál: mi a legfontosabb tanulsága az akkori eseményeknek, miért nem szabad elfelejtkezniük a következő nemzedékeknek sem a forradalomról?

– Valóban tervezzük a folytatást, pontosabban dolgozunk az újabb munkákon, hiszen nagyon-nagyon sok még az összegereblyézni való. Az óra mindenkinél ketyeg, az ’56-os tanúk is fogynak, menteni kell, ami még menthető. A forradalomról és szereplőiről azért nem szabad soha megfeledkezni, mert az akkori fiatal, ma a hetedik, néhányan a nyolcadik, sőt, a kilencedik ikszen is túli nemzedék abban a történelmi pillanatban habozás nélkül arra az oldalra állt, pontosabban azon az oldalon maradt, ahol a helye, és hozzáteszem: a szíve és az esze is volt. Ahol maradnia és lennie kellett, mert mást nem tehetett.

Hirdetés

Azért sem szabad elfeledkeznünk a forradalomról és hőseiről, mert az elnyomó szovjet-kommunista fegyverek hideg és rideg vasától és az elnyomógépezet bakancsa súlyától nyögő, savanyú szelek fújta Közép-Kelet-Európában akkor felcsillant a reménynek egy icipici szikrája, felsejlett egy halvány reménysugár: az embertelenségben vannak, akik emberek tudnak maradni.

Idézet
Akik őrzik és hátrahagyják azokat az elemi emberi, és hadd tegyem hozzá: azokat az emberhez való nemzeti és keresztény/keresztyén értékeket, amelyek az itt- és megmaradás alapvető letéteményesei.

Ne felejtsük el, hogy mint minden más világuralmi törekvés, a bolsevik-kommunista eszme sem akart egyebet, mint gyökereitől megfosztott, kiszolgáltatott, behódolt, betört, alávetett, tömören: orránál fogva vezethető akaratlan társadalmat. Az emberiség történetében korábban is voltak, és igen nagy valószínűséggel lesznek még más megközelítésű, más eszközöket alkalmazó hasonló kísérletek, de a lényeg mindig ugyanaz: megmaradni egyenes gerincű embernek.

Az ötvenhatosok, az elnyomó fegyverekkel és hatalmasságokkal szembeszegülő magyarországi, pesti, a velük együtt érző erdélyi, partiumi, bánáti srácok ezt tették olyan időszakban, illetve abban a pillanatban, amikor Lengyelországtól Magyarországon át Romániáig a társadalom már-már a be- és megtöretettség állapotába került. Olyan pillanat volt ez, amikor az ember nemcsak az eszével, hanem a szívével is látott, amikor visszatért igazi önmagához, nemzetéhez; olyan jelzés volt ez, amelyből mindenki és mindenkoron példát tanulhat. Ez a legfőbb tanulság, és ezt nem szabad elfeledni soha.

•  Fotó: Fortepan/Házy Zsolt Galéria

Fotó: Fortepan/Házy Zsolt

– Amikor 2019-ben bemutattátok szerzőtársaiddal együtt az Erdélyi srácok című köteteteket, úgy fogalmaztál, bár fegyvert nem fogtak, mert az adott körülmények között nem is foghattak, minékünk, erdélyieknek is megvannak a magunk 1956-os srácai, akik ott és akkor, az adott körülmények és lehetőségek között azt tették, annyit, amennyit tehettek.

– Ott voltak például a Brassóban alakult Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége fiataljai, akik össze akarták gyűjteni és világgá akarták kürtölni a kommunista hatalom évtizedes túlkapásait, a társadalmat s ezen belül a magyarságot ért sérelmeket. Ezzel egy időben a kommunista Ifjúmunkás Szövetség agymosó programjával homlokegyenest ellentétes szellemiséghez, magyarán a megtartó értékek megéléséhez, ha szabad így fogalmazni, használatához való visszatérést hirdették:

Idézet
a karácsony legyen karácsony, a húsvét legyen húsvét, a nemzeti kultúra, beleértve irodalmat, történelmet, legyen nemzeti kultúra, és így tovább.

A sepsiszentgyörgyi mikós diákok, a Székely Ifjak Társasága tagjai is ugyanezt akarták, mondván: nagyapáik elveszítették az első, apáik a második világháborút, tehát nemzedékről nemzedékre kudarcok sorát voltak kénytelenek megélni, hát akkor ők, az ötvenes évek tizenévesei legalább annyival tartoznak, hogy a negyvennyolcas szabadságharcosok emléke előtt fejet hajtanak.

Idézet
Vagy ott voltak a nagyváradi, a baróti középiskolás diákok, akik közül néhányan ténylegesen is nekivágtak a román–magyar határnak, hogy azon átszökve a magyarországi forradalmárok, a pesti srácok segítségére siessenek. Hadd tegyem hozzá: akkor, amikor a második szovjet támadás katonailag már rég vérbe fojtotta a forradalmat!

Mik ezek, ha nem az ember önmagára találásának példái? Mik ezek, ha nem az egyértelmű bizonyítékai annak, hogy az ember, még ha tizenéves is, tudja, hol van a helye a tőle és a nemzetétől teljesen idegen, ráerőltetett világban? Mai szemmel nézve naiv apróságoknak tűnhetnek, de az akkori körülmények között az egyenes gerincű kiállás máig tanulságos példái voltak mindezek. És ezért mindenkori tisztelet és köszönet illeti őket!

•  Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI Galéria

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI



– Szokás mondani, hogy személyes történeteken keresztül válik megközelíthetőbbé a történelem. Hovatovább viszont egyre kevesebben vannak életben az akkori események tanúi, résztvevői közül. Számos erdélyi ’56-ost meghallgattál, megszólaltattál, megrázó tapasztalataikat, élményeiket a nagyközönség elé tártad. Ha ki lehetne választani közülük egyetlen ’56-os erdélyi srácot, akinek a történetét nagyon röviden megismertetnéd a fiatalokkal, melyik élettörténet lenne ez?

– Nagyon nehéz lenne a választás, ezért inkább meg sem próbálom. Ehelyett jó szívvel ajánlom például a Papp Annamária és Vig Emese szerzőtársaimmal összeállított, előbb említett Erdélyi srácok című interjúkötetünket, amelyet éppen a fiatalokra való tekintettel, éppen nekik szánva eleve úgy terveztünk és úgy állítottuk össze, hogy az emlékek felidézése könnyed, olvasmányos, de mégis tartalmas, esetleg elgondolkodtató legyen.

Nem használtunk sem lábjegyzeteket, sem forráshivatkozásokat, mert nem tudományos igényű, hanem ismeretterjesztő munkára vállalkoztunk, s hogy a románul nem tudó, Erdélyen kívüli magyar fiatalok is megértsék az egyes, eredeti román nyelven felidézett mondatokat, kifejezéseket, azok magyar fordítását a szövegtörzsben, zárójelben helyeztük el. Nos, ezt a munkát, ezt a fajta emlékmentést is folytatjuk.

Idézet
Soha nem voltam híve a kötelező házi olvasmányoknak, én inkább az ajánlott irodalmat szerettem. Mert, ha az embert valamire kötelezik, az valamiféle elutasítást is kiválthat benne – lásd éppen a kommunista tanok, a kötelező orosz nyelvtanulás ellen lázongó erdélyi srácok esetét! – de, ha jó szívvel ajánlanak valamit, annak talán lesz foganatja.

Nemrég elhunyt édesapám például iskoláskorunkban soha nem azt mondta, hogy ezt vagy azt a könyvet kötelező elolvasni, hanem csak annyit mondott: le lehet venni a polcról, érdemes belelapozni. Így tett kíváncsivá. Hát akkor én sem teszek, mert nem tehetek mást, mint ajánlom: az Erdélyi srácokat is le lehet venni a polcról, és bizonyára ki-ki megtalálja benne a számára legkedvesebb történetet.

Erdélyben is rendszerint tartanak megemlékezéseket, fáklyás felvonulásokat  (archív felvétel) •  Fotó: Beliczay László Galéria

Erdélyben is rendszerint tartanak megemlékezéseket, fáklyás felvonulásokat (archív felvétel)

Fotó: Beliczay László

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 20., csütörtök

A román nemzeti ünnepre kevesli, a magyar napokra sokallja a pénzt az AUR tanácsosa

Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.

A román nemzeti ünnepre kevesli, a magyar napokra sokallja a pénzt az AUR tanácsosa
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Marosvásárhelyen régi vágya teljesülhet a magyarságnak: ötletpályázatot írtak ki a Sütő András-szoborra

A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.

Marosvásárhelyen régi vágya teljesülhet a magyarságnak: ötletpályázatot írtak ki a Sütő András-szoborra
2025. november 20., csütörtök

Építészeti szempontból a Kárpát-medence minden történelmi városrésze otthonos a magyar ember számára

Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.

Építészeti szempontból a Kárpát-medence minden történelmi városrésze otthonos a magyar ember számára
2025. november 20., csütörtök

Hivatalos: a Iohannis házaspár kényszervégrehajtását kezdeményezte az ANAF

Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.

Hivatalos: a Iohannis házaspár kényszervégrehajtását kezdeményezte az ANAF
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Lezárják Brassó egyik turistalátványosságát – Veszélyessé vált, sürgős munkálatokra szorul a Zsinór utca

Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.

Lezárják Brassó egyik turistalátványosságát – Veszélyessé vált, sürgős munkálatokra szorul a Zsinór utca
2025. november 20., csütörtök

Összekeverte a pedálokat, kerekesszékes pácienst gázolt halálra egy autós egy egészségügyi intézmény parkolójában

Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&

Összekeverte a pedálokat, kerekesszékes pácienst gázolt halálra egy autós egy egészségügyi intézmény parkolójában
2025. november 20., csütörtök

Gázszag miatt evakuáltak egy zilahi panelházat, egy személy kórházba került

Egy személy orvosi ellátásra szorult és kórházba kellett szállítani, miután csütörtök reggel gázszagot jelentettek egy zilahi panelházban. Az épület 27 lakóját evakuálták.

Gázszag miatt evakuáltak egy zilahi panelházat, egy személy kórházba került
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Szórványban is lehet jövőt tervezni – Ferenczi István Hunyad megyei RMDSZ-elnök a dél-erdélyi magyarságról

A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.

Szórványban is lehet jövőt tervezni – Ferenczi István Hunyad megyei RMDSZ-elnök a dél-erdélyi magyarságról
2025. november 19., szerda

Duplájára nőtt a magas vérnyomással küzdő gyerekek száma 20 év alatt

A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.

Duplájára nőtt a magas vérnyomással küzdő gyerekek száma 20 év alatt
2025. november 19., szerda

Erdélyi arcképcsarnok: kiállítás nyílik Kolozsváron a magyar tudomány napja alkalmából

Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.

Erdélyi arcképcsarnok: kiállítás nyílik Kolozsváron a magyar tudomány napja alkalmából
Hirdetés
Hirdetés