„Szimbolikus érvényű, hogy a balti államok 1940-es szovjet bekebelezésével a világ egyik része halottnak, a másik része ‘csak’ tetszhalottnak tekintette őket. A múlt bizonytalan létállapotú maradványaival van tele a jelen” – írja az áprilisi Korunk élén olvasható esszéjében Bojtár Endre, e népek történelmének és irodalmának kiváló szakértője.
2014. április 01., 18:202014. április 01., 18:20
Észtek, lettek, litvánok – köztes Európának is nevezik földrészünk azon térségét, ahol tucatnyi, a németekhez és az oroszokhoz viszonyítva kis nép teremtett magának hazát viszontagságos történelmi körülmények között a Nyemen és Narva folyó között.
Ezek a népek szüntelenül érintkeztek-keveredtek a múltban, és ma is – a náluk nagyságrendekkel nagyobb szláv népekkel (oroszokkal, lengyelekkel), illetve a közelmúltig, a 20. század közepéig, a németekkel.
Keveset tudunk róluk, jóllehet ma már egyenrangú társai az európai népek családjának, történelmük alakulása, művelődési hagyományaik és mai irodalmi életük megérdemli, hogy nagyobb figyelemmel tekintsünk feléjük. A Korunkban olvasható körkép gazdag tájékozódást kínál minden érdeklődő olvasónak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!