
Fotó: Horváth László
Vallasek Júlia Angolkeringő címmel a Gondolat Kiadónál megjelent, a kortárs angol irodalomról szóló esszékötetét mutatták be szerda este Kolozsváron.
2015. október 22., 23:342015. október 22., 23:34
A szerző (képünkön) Mihálycsa Erika kérdésére válaszolva elmondta, azért szereti az angol irodalmat, mert olyan tágasság jellemzi, amely a kortárs magyar irodalomból hiányzik: egy hétköznapi történetnek is mélységet tudnak adni anélkül, hogy történelmi válsághelyzetbe helyeznék azt.
A kolozsvári Bulgakov kávézóban, a Helikon-estek irodalmi rendezvénysorozat keretében megtartott könyvbemutatón Vallasek kifejtette: míg nekünk valamilyen válsághelyzet kell ahhoz, hogy megszülessen egy történet, az angol irodalomban már abból a hétköznapi helyzetből is izgalmas történetet tudnak kreálni, ha egy család elutazik egy hosszú hétvégére. Ezzel szemben a magyaroknak „Mohács kell”.
A szerző ugyanakkor elárulta: kedvcsinálónak szánta a kötetet, ezért az esszéket kevésbé akadémikus, olvasmányosabb stílusban írta, hogy ne fárassza az olvasót a nehézkes elméleti szakszövegekkel. Összesen 19 szerzőt népszerűsít a könyv, akik valamennyien angol nyelven írtak, ugyanakkor nemcsak angolszász írókról van szó, akad köztük indiai és japán származású is.
Szó esik például a kanadai Alice Munróról, aki 2013-ban elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. Vallasek Júlia kifejtette: a Munro-könyvek időutazások, a szakértők gótikusnak és hiperrealisztikusnak nevezték alkotásait. Mint részletezte: az időutazások az 1920-as, 30-as évektől kezdődnek és a 2000-es évekig tartanak. Vallasek szerint Munro történeteiben létezik a gonosz, amely bármikor felbukkanhat. A számos érdekes szerző közt szó esett Salman Rushdie-ról akire írásai miatt a muszlim világban kimondták a fatvát, azaz a halálos ítéletet.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!