Fotó: Horváth László
Vallasek Júlia Angolkeringő címmel a Gondolat Kiadónál megjelent, a kortárs angol irodalomról szóló esszékötetét mutatták be szerda este Kolozsváron.
2015. október 22., 23:342015. október 22., 23:34
A szerző (képünkön) Mihálycsa Erika kérdésére válaszolva elmondta, azért szereti az angol irodalmat, mert olyan tágasság jellemzi, amely a kortárs magyar irodalomból hiányzik: egy hétköznapi történetnek is mélységet tudnak adni anélkül, hogy történelmi válsághelyzetbe helyeznék azt.
A kolozsvári Bulgakov kávézóban, a Helikon-estek irodalmi rendezvénysorozat keretében megtartott könyvbemutatón Vallasek kifejtette: míg nekünk valamilyen válsághelyzet kell ahhoz, hogy megszülessen egy történet, az angol irodalomban már abból a hétköznapi helyzetből is izgalmas történetet tudnak kreálni, ha egy család elutazik egy hosszú hétvégére. Ezzel szemben a magyaroknak „Mohács kell”.
A szerző ugyanakkor elárulta: kedvcsinálónak szánta a kötetet, ezért az esszéket kevésbé akadémikus, olvasmányosabb stílusban írta, hogy ne fárassza az olvasót a nehézkes elméleti szakszövegekkel. Összesen 19 szerzőt népszerűsít a könyv, akik valamennyien angol nyelven írtak, ugyanakkor nemcsak angolszász írókról van szó, akad köztük indiai és japán származású is.
Szó esik például a kanadai Alice Munróról, aki 2013-ban elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. Vallasek Júlia kifejtette: a Munro-könyvek időutazások, a szakértők gótikusnak és hiperrealisztikusnak nevezték alkotásait. Mint részletezte: az időutazások az 1920-as, 30-as évektől kezdődnek és a 2000-es évekig tartanak. Vallasek szerint Munro történeteiben létezik a gonosz, amely bármikor felbukkanhat. A számos érdekes szerző közt szó esett Salman Rushdie-ról akire írásai miatt a muszlim világban kimondták a fatvát, azaz a halálos ítéletet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!