2009. április 24., 10:182009. április 24., 10:18
„Az itt tanítóknak, a vezetőknek is időnként színpadra kell lépniük, ahhoz, hogy ne csak elméletben mutassuk be a diákoknak a szakma fortélyait, hogy felfrissítsük ismereteinket, tudásunkat” – mondta Gáspárik arra utalva, hogy ő maga játssza a címszerepet a kortárs német drámaíró, Marius von Mayenburg A csúnya című színművében, amelyet Veress Anna ültetett át magyar nyelvre.
A bukaresti Anca Bradunak nem ez az első marosvásárhelyi munkája; 2000-ben a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatával mutatták be Wedekind A tavasz ébredése című darabját, amelyért legjobb rendezés díjat kapott a Román Színházi Szövetségtől (UNITER). A 2007-ben íródott, színházi körökben sokat kommentált német színmű a rendező szerint „nem a valóságról szól, hanem a valóságnak tükre.
A csúnyaság és szépség fogalma allegorikusan van jelen benne. Fekete humornak tekinthető. Bár a szöveg érdes durvasága miatt csak a 14 évesnél idősebb nézőknek ajánljuk, nem vulgáris, hanem inkább áthallásos a dráma”. Az előadás dramaturgja Balási András, a díszletek és a jelmezeket Dobre-Kóthay Judit tervezte.
Gáspárik Attila rektor ezúttal a színházművészeti egyetem új képzési lehetőségeit is bemutatta. Idén szerveznek először felvételit a koreográfia szakra, amelyre megkapták az engedélyt a szaktárcától. Ezt Szőke István irányítja majd, és mesterkurzusként jelenik meg idén a drámaírói szak.
Az egyetem zeneművészeti karának vezetője, Elekes Márta-Adrienne egy figyelemre méltó rendezvényükről számolt be: vasárnap, április 26-án az egyetem Stúdió Termében Erdei jelentek címmel a zene és a vers összefonódásából született előadás látható majd.
Egyed Emese költeményeit Tompa Klára színművész szavalja, a zeneművészeti szak tanárai és diákjai pedig Robert Schumann darabjait játsszák. Az előadás Kovács Zsuzsa zenetanárnő ötlete nyomán jött létre. A Stúdió Terem előcsarnokában Csíky Szabó Ágnes textilalkotásait, valamint Mariana Şerban festményeit tekintheti meg a közönség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok