2009. április 24., 10:182009. április 24., 10:18
„Az itt tanítóknak, a vezetőknek is időnként színpadra kell lépniük, ahhoz, hogy ne csak elméletben mutassuk be a diákoknak a szakma fortélyait, hogy felfrissítsük ismereteinket, tudásunkat” – mondta Gáspárik arra utalva, hogy ő maga játssza a címszerepet a kortárs német drámaíró, Marius von Mayenburg A csúnya című színművében, amelyet Veress Anna ültetett át magyar nyelvre.
A bukaresti Anca Bradunak nem ez az első marosvásárhelyi munkája; 2000-ben a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatával mutatták be Wedekind A tavasz ébredése című darabját, amelyért legjobb rendezés díjat kapott a Román Színházi Szövetségtől (UNITER). A 2007-ben íródott, színházi körökben sokat kommentált német színmű a rendező szerint „nem a valóságról szól, hanem a valóságnak tükre.
A csúnyaság és szépség fogalma allegorikusan van jelen benne. Fekete humornak tekinthető. Bár a szöveg érdes durvasága miatt csak a 14 évesnél idősebb nézőknek ajánljuk, nem vulgáris, hanem inkább áthallásos a dráma”. Az előadás dramaturgja Balási András, a díszletek és a jelmezeket Dobre-Kóthay Judit tervezte.
Gáspárik Attila rektor ezúttal a színházművészeti egyetem új képzési lehetőségeit is bemutatta. Idén szerveznek először felvételit a koreográfia szakra, amelyre megkapták az engedélyt a szaktárcától. Ezt Szőke István irányítja majd, és mesterkurzusként jelenik meg idén a drámaírói szak.
Az egyetem zeneművészeti karának vezetője, Elekes Márta-Adrienne egy figyelemre méltó rendezvényükről számolt be: vasárnap, április 26-án az egyetem Stúdió Termében Erdei jelentek címmel a zene és a vers összefonódásából született előadás látható majd.
Egyed Emese költeményeit Tompa Klára színművész szavalja, a zeneművészeti szak tanárai és diákjai pedig Robert Schumann darabjait játsszák. Az előadás Kovács Zsuzsa zenetanárnő ötlete nyomán jött létre. A Stúdió Terem előcsarnokában Csíky Szabó Ágnes textilalkotásait, valamint Mariana Şerban festményeit tekintheti meg a közönség.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.