2009. április 24., 10:182009. április 24., 10:18
„Az itt tanítóknak, a vezetőknek is időnként színpadra kell lépniük, ahhoz, hogy ne csak elméletben mutassuk be a diákoknak a szakma fortélyait, hogy felfrissítsük ismereteinket, tudásunkat” – mondta Gáspárik arra utalva, hogy ő maga játssza a címszerepet a kortárs német drámaíró, Marius von Mayenburg A csúnya című színművében, amelyet Veress Anna ültetett át magyar nyelvre.
A bukaresti Anca Bradunak nem ez az első marosvásárhelyi munkája; 2000-ben a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatával mutatták be Wedekind A tavasz ébredése című darabját, amelyért legjobb rendezés díjat kapott a Román Színházi Szövetségtől (UNITER). A 2007-ben íródott, színházi körökben sokat kommentált német színmű a rendező szerint „nem a valóságról szól, hanem a valóságnak tükre.
A csúnyaság és szépség fogalma allegorikusan van jelen benne. Fekete humornak tekinthető. Bár a szöveg érdes durvasága miatt csak a 14 évesnél idősebb nézőknek ajánljuk, nem vulgáris, hanem inkább áthallásos a dráma”. Az előadás dramaturgja Balási András, a díszletek és a jelmezeket Dobre-Kóthay Judit tervezte.
Gáspárik Attila rektor ezúttal a színházművészeti egyetem új képzési lehetőségeit is bemutatta. Idén szerveznek először felvételit a koreográfia szakra, amelyre megkapták az engedélyt a szaktárcától. Ezt Szőke István irányítja majd, és mesterkurzusként jelenik meg idén a drámaírói szak.
Az egyetem zeneművészeti karának vezetője, Elekes Márta-Adrienne egy figyelemre méltó rendezvényükről számolt be: vasárnap, április 26-án az egyetem Stúdió Termében Erdei jelentek címmel a zene és a vers összefonódásából született előadás látható majd.
Egyed Emese költeményeit Tompa Klára színművész szavalja, a zeneművészeti szak tanárai és diákjai pedig Robert Schumann darabjait játsszák. Az előadás Kovács Zsuzsa zenetanárnő ötlete nyomán jött létre. A Stúdió Terem előcsarnokában Csíky Szabó Ágnes textilalkotásait, valamint Mariana Şerban festményeit tekintheti meg a közönség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Látogatottsági adatok