2011. január 20., 10:142011. január 20., 10:14
Reisz T. Csaba, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója a rendezvényről elmondta, hogy a két ország együttműködésében jött létre a címertan-konferencia, a főszervező a Debreceni Egyetem Történeti Intézete és a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem.
A vándortárlat, melynek anyaga reprezentatív kiadványban is megjelent, egyébként hároméves közös román–magyar kutatás eredményeként állt össze, és 2009 végén indult útjára Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagykároly, Nagyvárad után több magyarországi helyszínen kiállították. Mintegy 50 címeres levelet mutatnak be színes fotókon, előtérben a címerekkel a 16–17. századból 1690-ig, amikor Erdély a Habsburgok uralma alá került. Az anyagból 30 címeres adománylevél az Országos Levéltár tulajdona, de még hat gyűjtemény adott kölcsön adományleveleket a kiállításra.
Ezek a dokumentumok a nemesi kiváltságokat összegzik. A levelek legtöbbje nemességet elnyerő magánszemélynek szól. A címert az adományozott a cselekedeteiért kapta, legtöbbjük a katonai teljesítményt jutalmazta. A konferencián szó esett a hivatáscímerekről, valamint az erdélyi románok fejedelmi adományairól. A címereket kollektív jelképként is használták vármegyék, települések, polgári közösségek.
„A címer a középkorban egyenlő volt az azonosítással, mert sokan nem tudtak olvasni, de a címer nyomán tudták, hol járnak, kinek az udvarházába érkeztek” – magyarázta a levéltár főigazgatója. Kolozsvárott, a Farkas utcai református templomban nagy gyűjteményt őriznek az erdélyi családok címereiből – tette hozzá. Az erdélyi fejedelmek címeradományaiból összeállított kiállítás március 13-áig tart nyitva a Budapesti Történeti Múzeumban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok