2011. január 20., 10:142011. január 20., 10:14
Reisz T. Csaba, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója a rendezvényről elmondta, hogy a két ország együttműködésében jött létre a címertan-konferencia, a főszervező a Debreceni Egyetem Történeti Intézete és a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem.
A vándortárlat, melynek anyaga reprezentatív kiadványban is megjelent, egyébként hároméves közös román–magyar kutatás eredményeként állt össze, és 2009 végén indult útjára Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagykároly, Nagyvárad után több magyarországi helyszínen kiállították. Mintegy 50 címeres levelet mutatnak be színes fotókon, előtérben a címerekkel a 16–17. századból 1690-ig, amikor Erdély a Habsburgok uralma alá került. Az anyagból 30 címeres adománylevél az Országos Levéltár tulajdona, de még hat gyűjtemény adott kölcsön adományleveleket a kiállításra.
Ezek a dokumentumok a nemesi kiváltságokat összegzik. A levelek legtöbbje nemességet elnyerő magánszemélynek szól. A címert az adományozott a cselekedeteiért kapta, legtöbbjük a katonai teljesítményt jutalmazta. A konferencián szó esett a hivatáscímerekről, valamint az erdélyi románok fejedelmi adományairól. A címereket kollektív jelképként is használták vármegyék, települések, polgári közösségek.
„A címer a középkorban egyenlő volt az azonosítással, mert sokan nem tudtak olvasni, de a címer nyomán tudták, hol járnak, kinek az udvarházába érkeztek” – magyarázta a levéltár főigazgatója. Kolozsvárott, a Farkas utcai református templomban nagy gyűjteményt őriznek az erdélyi családok címereiből – tette hozzá. Az erdélyi fejedelmek címeradományaiból összeállított kiállítás március 13-áig tart nyitva a Budapesti Történeti Múzeumban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok