Bessenyei Gedő István (középen) reményét fejezte ki, hogy a jövőben Budapesten is megmutatkozhatnak majd az erdélyi színházi szövetség tagszínházai
Fotó: Nemzeti Színház
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
2025. május 01., 20:332025. május 01., 20:33
2025. május 02., 16:402025. május 02., 16:40
Budapesten, a Nemzeti Színházban tartották a napokban a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóját, melynek célja egy rendszeres párbeszéd elindítása, de akár egy nemzetközi színházi szövetség létrehozása is a világ kisebbségi színházai számára – közölte csütörtökön a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata. Az eseményen a szervezők felkérésére a romániai magyar kisebbségi színházak helyzetéről, illetve az Interetnikai Fesztiválról Bessenyei Gedő István, a Harag György Társulat művészeti igazgatója beszélt.
Az előadásban áttekintést nyújtott a Romániában működő kisebbségi színházakról is. Mint ismeretes ugyanis, Romániában a magyar kisebbségi színházak mellett jelen van a német, a zsidó és a roma színjátszás intézményrendszere is. Jelenleg az országban tíz, állandó társulattal rendelkező magyar kőszínház van (a korábban projektszínházként is működő kézdivásárhelyi színház szervezeti átalakulása óta), de további négy független magyar társulat és hat állandó bábszínházi társulat is működik, utóbbiak közül közül három külön intézményként, három pedig tagozatként működik.
Két színiegyetem, két egyetemi színpaddal gazdagítja a palettát, amelynek két magyar kortárs táncműhely és hat néptáncműhely is része – ezek közül a Nagyvárad Táncegyüttes vegyes profilú műhely. Bessenyei Gedő István részletesen bemutatta továbbá az erdélyi kisebbségi színházak fenntartói rendszerét is (minisztériumi, önkormányzati és alapítványi vagy egyesületi hátterű, független színházak).
A kisebbségi színjátszással kapcsolatos előadás másik fontos része az Interetnikai Színházi Fesztivál bemutatása volt. A kisebbségi színházak találkozóhelyének számító seregszemle utóbbi négy kiadásából hármat Szatmárnémetiben szervezték meg. Legutóbb több mint 600 művész közreműködésével, több mint 5000 néző részvételével zajlott a fesztivál, amelyen 24 társulat 26 előadást mutatott be.
Szó esett továbbá Szatmárnémetiről, mint multikulturális színházi fesztiválterepről, ahol a nagyszámú magyarság mellett Románia második legnagyobb német közössége él, illetve ma is pezsgő, nagy múltú zsidó közösség, amelynek története a szatmári színjátszáséval is szorosan összefonódott.
A szövetség azóta több fesztivált is létrehozott, illetve magára vállalt: az említett IFeszt mellett a belső szakmai párbeszédet képviselő MaFesztet és a bukaresti román szakma és fesztiválközönség felé nyitó BukFesztet is. A Harag György Társulat igazgatója reményét fejezte ki annak kapcsán, hogy a román fővárosban tartott fesztivál mintájára a jövőben talán Budapesten is megmutatkozhatnak majd az erdélyi színházi szövetség tagszínházai, az erdélyi magyar színjátszás híd-szerepét hangsúlyozandó, a magyar és a román színházi kultúra között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Könyvbemutatóra hívják a közönséget március 23-án 18 órától a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházába.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Elhunyt Halász Péter magyarországi néprajzkutató, a csángómagyarság kutatója, akinek csütörtökön nyílt meg életmű-kiállítása Csíkszeredában.
A millenniumi ünnepségek képzőművészeti jelentőségét és a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában nyílt két kamaratárlat
Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb történelmi műtárgya, a 23 karátos aranyból készült „hősi sisak” szerepel az Artmark aukciósház március 31-i történelmi árverésének kínálatában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!