Erdélyi kastélyok új szerepkörben a témája a Korunk folyóirat júniusi számának. A lapszámban megjelent írások azt járják körül, hogy több mint két évtizeddel a felemás rendszerváltás után még mindig restitúciós gondok vannak Romániában.
2013. június 02., 16:122013. június 02., 16:12
Egy nemrég végzett felmérés szerint a történelmi egyházak például 2522 igénylést nyújtottak be, s ezeknek csak a fele nyert kedvező elbírálást. Az erdők visszaadása körül is sok még a tisztázatlan tényező. Az Apor, Bánffy, Bethlen, Haller, Kendeffy, Kemény, Kornis, Mikes, Teleki, Ugron, Wass, Wesselényi család leszármazottjai pedig ugyancsak éltek a restitúciós törvény nyújtotta lehetőségekkel. Erdélyben, Bánságban, a Partiumban és Máramarosban mintegy ötszáz olyan udvarház (nemesi lak) maradt meg, amely művészettörténeti értéket képvisel – ezek jelentős része is fokozatosan visszakerül egykori tulajdonosához.
Milyen sorsot szánnak az örökösök a visszaszerzett vagyonnak? Szép példáit láthatjuk az erdélyi és partiumi kastélyok/udvarházak újjászületésének (Marosugra, Altorja, Keresd stb.), közösségi rendeltetésű vagy turisztikai célú hasznosításának. Az Erdélybe hazatérő örökösök fiatalabb nemzedéke korszerű vállalkozásokat indít be, ennek következtében növekvőben a „visszaszerzett szülőföld\" népességmegtartó ereje. A folyóirat júniusi lapszáma ezt a témát járja körül szakemberek (jogászok, művészettörténészek, erdő- és gazdamérnökök, intézményvezetők) és hazatelepedő vállalkozók bevonásával.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
szóljon hozzá!