2011. október 12., 06:222011. október 12., 06:22
Igaz, a produkciót korábban egyszer már előadták a Yorick állandó helyszínén, a vásárhelyi vár egyik bástyájában. A kőszínházi bemutató feltette a pontot az i-re: a visszhangos siker azt igazolja, hogy a közönségre elementáris erővel ható, igen magas színvonalú előadás kerekedett Székely Csaba darabjából. Sebestyén Aba színművész, a Yorick Stúdió vezetőjének rendezésében Bányai Kelemen Barna, Gulácsi Zsuzsa, Kovács Botond, Nagy Dorottya és Viola Gábor hús-vér figurákat elevenített meg a színpadon. A bezárt bánya miatt munkalehetőség nélkül maradt község lakóinak kétségbeejtő helyzetét bemutató előadás során a két főhős, Vajda Iván (Viola Gábor) és Csillag Mihály (Bányai Kelemen Barna) a nézők szeme láttára vetkőzik ki önmagából a szilvapálinka hatására.
A szerző mélylélektani folyamatot ábrázol. Ugyanakkor érzékelteti: a rendszerváltás utáni Erdély lakóinak egyik fő gondja az, hogy az összeomlott szocialista gazdasági rendszer helyébe a legtöbb településen semmi nem lépett, az emberek helyzete kilátástalanná vált. A dologtalan férfiak ideig-óráig az alkoholmámorba, majd, amikor már ez sem segít, öngyilkosságba menekülnek. A darab mellékszála, hogy a községbe anyaországi tévés stáb érkezik, amely az öngyilkossággal mint társadalmi jelenséggel kíván foglalkozni. Székely Csaba maró gúnnyal érzékelteti, hogy a magyarországi média leginkább múltba révedő, együgyű csodabogaraknak tekinti az erdélyi embereket, ekként ábrázolja őket. A színészi alakítások egytől egyig telitalálatnak minősíthetők. Viola Gábor robusztus alkata kiválóan alkalmas arra, hogy a tétlenségre ítélt székely férfit úgy ábrázolja, mint állandóan kitörni készülő vulkánt. Némileg ellenpontozza őt a falusi doktort alakító Bányai Kelemen Barna, aki finomabb húrokat penget.
Torokszorító vívódása igen meggyőző. Nagy Dorottya már többször bizonyított a marosvásárhelyi deszkákon. Ilona-alakítása ezúttal eszköztelenségével, bájával hatásosan fékezi a két központi férfialak hangoskodását, trágárságokkal tarkított randalírozását. Gulácsi Zsuzsa, aki nemrég végzett a színi egyetemen, és szabadúszóként próbálja megtalálni a helyét az erdélyi magyar színjátszásban, korábban Kiss Csaba A dög című drámájában még kissé színtelen, bátortalan alakítást nyújtott.
A Bányavirágban légies könnyedsége visszafogottsága ellenére éppen olyan erőteljesen hat a nézőre, mint a hangoskodó férfiak. Kovács Botond a község némileg tehetősebb, anyagi gondokkal nem küzdő lakosát mintázza meg. Öngyilkossága némileg indokolatlan, szerepformálása viszont hibátlan.
Sebestyén Aba rendezői ötletei az előadás előnyére válnak. Az előadás végén egy tévéképernyő segítségével a nézők groteszk formában szinte újra végignézhetik az előadás során történteket. A videóbetét Sebesi Sándor munkája. A díszleteket és jelmezeket Lukácsy Ildikó tervezte. Az előadás további nagy erénye az élő zenei aláfestés. Czerán Csaba furulyajátéka időnként hatásosan emeli ki a darab, az egyes jelenetek mondanivalóját.
Bányavirág – a Yorick Stúdió és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház koprodukciója, 2011. Szerző: Székely Csaba. Rendező: Sebestyén Aba. Díszlet- és jelmeztervező: Lukácsy Ildikó. Szereplők: Bányai Kelemen Barna, Gulácsi Zsuzsa, Kovács Botond, Nagy Dorottya, Viola Gábor
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok