2011. október 12., 06:222011. október 12., 06:22
Igaz, a produkciót korábban egyszer már előadták a Yorick állandó helyszínén, a vásárhelyi vár egyik bástyájában. A kőszínházi bemutató feltette a pontot az i-re: a visszhangos siker azt igazolja, hogy a közönségre elementáris erővel ható, igen magas színvonalú előadás kerekedett Székely Csaba darabjából. Sebestyén Aba színművész, a Yorick Stúdió vezetőjének rendezésében Bányai Kelemen Barna, Gulácsi Zsuzsa, Kovács Botond, Nagy Dorottya és Viola Gábor hús-vér figurákat elevenített meg a színpadon. A bezárt bánya miatt munkalehetőség nélkül maradt község lakóinak kétségbeejtő helyzetét bemutató előadás során a két főhős, Vajda Iván (Viola Gábor) és Csillag Mihály (Bányai Kelemen Barna) a nézők szeme láttára vetkőzik ki önmagából a szilvapálinka hatására.
A szerző mélylélektani folyamatot ábrázol. Ugyanakkor érzékelteti: a rendszerváltás utáni Erdély lakóinak egyik fő gondja az, hogy az összeomlott szocialista gazdasági rendszer helyébe a legtöbb településen semmi nem lépett, az emberek helyzete kilátástalanná vált. A dologtalan férfiak ideig-óráig az alkoholmámorba, majd, amikor már ez sem segít, öngyilkosságba menekülnek. A darab mellékszála, hogy a községbe anyaországi tévés stáb érkezik, amely az öngyilkossággal mint társadalmi jelenséggel kíván foglalkozni. Székely Csaba maró gúnnyal érzékelteti, hogy a magyarországi média leginkább múltba révedő, együgyű csodabogaraknak tekinti az erdélyi embereket, ekként ábrázolja őket. A színészi alakítások egytől egyig telitalálatnak minősíthetők. Viola Gábor robusztus alkata kiválóan alkalmas arra, hogy a tétlenségre ítélt székely férfit úgy ábrázolja, mint állandóan kitörni készülő vulkánt. Némileg ellenpontozza őt a falusi doktort alakító Bányai Kelemen Barna, aki finomabb húrokat penget.
Torokszorító vívódása igen meggyőző. Nagy Dorottya már többször bizonyított a marosvásárhelyi deszkákon. Ilona-alakítása ezúttal eszköztelenségével, bájával hatásosan fékezi a két központi férfialak hangoskodását, trágárságokkal tarkított randalírozását. Gulácsi Zsuzsa, aki nemrég végzett a színi egyetemen, és szabadúszóként próbálja megtalálni a helyét az erdélyi magyar színjátszásban, korábban Kiss Csaba A dög című drámájában még kissé színtelen, bátortalan alakítást nyújtott.
A Bányavirágban légies könnyedsége visszafogottsága ellenére éppen olyan erőteljesen hat a nézőre, mint a hangoskodó férfiak. Kovács Botond a község némileg tehetősebb, anyagi gondokkal nem küzdő lakosát mintázza meg. Öngyilkossága némileg indokolatlan, szerepformálása viszont hibátlan.
Sebestyén Aba rendezői ötletei az előadás előnyére válnak. Az előadás végén egy tévéképernyő segítségével a nézők groteszk formában szinte újra végignézhetik az előadás során történteket. A videóbetét Sebesi Sándor munkája. A díszleteket és jelmezeket Lukácsy Ildikó tervezte. Az előadás további nagy erénye az élő zenei aláfestés. Czerán Csaba furulyajátéka időnként hatásosan emeli ki a darab, az egyes jelenetek mondanivalóját.
Bányavirág – a Yorick Stúdió és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház koprodukciója, 2011. Szerző: Székely Csaba. Rendező: Sebestyén Aba. Díszlet- és jelmeztervező: Lukácsy Ildikó. Szereplők: Bányai Kelemen Barna, Gulácsi Zsuzsa, Kovács Botond, Nagy Dorottya, Viola Gábor
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok